Tudósok egy távoli bolygón élet nyomaira bukkantak, felfedezve ezzel egy újabb lenyűgöző fejezetet az univerzumban.
A Cambridge-i Egyetem kutatói a James Webb Űrteleszkóp segítségével felfedeztek olyan molekulákat, amelyek összefüggésbe hozhatók az élettel egy távoli bolygó légkörében. Ez a felfedezés mérföldkőnek számít az univerzumban létező élet nyomai után folytatott kutatások terén - jelentette be a BBC.
A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja friss, de egyelőre csak kezdeti bizonyítékokat felfedezett arra, hogy
A K2-18b nevű, távoli exobolygó körüli kutatások alapján izgalmas lehetőségek merülnek fel: az égitest talán alkalmas élet fenntartására.
A bolygó légkörében olyan molekulák nyomait fedezték fel, amelyeket a Földön kizárólag egyszerű élőlények állítanak elő.
Ez már a második alkalom, és az eddigi felfedezésekhez képest a legígéretesebb lehetőség, hogy a NASA James Webb Űrteleszkópja (JWST) életre utaló kémiai vegyületeket azonosított egy bolygó légkörében. A kutatócsapat és független csillagászok azonban kiemelik, hogy az eredmények megerősítéséhez további adatok gyűjtésére van szükség.
Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének kutatási programjának irányítója, kifejtette:
Ez a legmeggyőzőbb bizonyíték arra, hogy valószínűleg létezik élet a világűr mélyén. Őszintén hiszem, hogy egy-két éven belül megerősíthetjük ennek a jelenségnek a valóságát.
A K2-18b egy izgalmas exobolygó, amelynek mérete körülbelül két és félszerese a Földének, és lenyűgöző, hétszáz billió mérföld távolságra helyezkedik el bolygónktól. A James Webb Űrteleszkóp (JWST) kiemelkedő képességeinek köszönhetően képes részletesen megvizsgálni a bolygó légkörének kémiai összetételét, mindezt abból a fényből kiindulva, amely a körülötte keringő apró vörös csillagon keresztül jut el hozzánk.
A cambridge-i csoport megállapította, hogy a légkör láthatóan tartalmazza legalább az egyik olyan molekula kémiai jelét, amely az élettel hozható összefüggésbe: dimetil-szulfid (DMS) vagy dimetil-diszulfid (DMDS). A Földön ezeket a gázokat tengeri fitoplanktonok és baktériumok termelik.
Madhusudhan professzor kifejezte meglepetését azzal kapcsolatban, hogy egyetlen megfigyelési ablak alatt mennyi gázot sikerült észlelniük.
A légkörben található gázmennyiség elképesztően magas, akár ezerszerese is lehet annak, amit a Földön tapasztalunk. Ezért, ha az élet és a légkör kapcsolatát komolyan vesszük, akkor könnyen elképzelhető, hogy ez a bolygó tele lehet különböző életformákkal.
Ha megerősítjük, hogy van élet a K2-18b-n, az alapvetően azt igazolná, hogy az élet nagyon gyakori a galaxisban.
Ebben a részben még sok a "ha" és a "de", amit Madhusudhan professzor csapata is elismer. Először is, ez a legújabb észlelés még nem felel meg a felfedezéshez szükséges tudományos kritériumoknak.
A kutatóknak körülbelül 99,99999%-os biztosítékra van szükségük ahhoz, hogy megállapításaik helyességét garantálni tudják, és ne csupán véletlenszerű mérések eredményéről legyen szó. Ezt a tudományos köznyelvben öt szigma eredményként emlegetik.
Ezek az újonnan bemutatott eredmények csupán három szigmásak, ami 99,7%-os megbízhatóságot jelent. Bár ez egy jelentős arány, a tudományos közösség számára még mindig nem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben elfogadják őket. Ugyanakkor ez a szám jócskán meghaladja a csapat 18 hónappal ezelőtt elért egy szigmás, 68%-os eredményét, amelyet akkoriban sok kétség övezett.
Catherine Heymans professzor, az Edinburgh-i Egyetem kutatója és Skócia királyi csillagásza szerint még ha a cambridge-i csapat öt szigmás eredményt is kap, az sem lesz perdöntő bizonyíték arra, hogy élet létezik a bolygón.
"Még ezzel a bizonyossággal is felmerül a kérdés, hogy mi ennek a gáznak az eredete" - mondta a BBC-nek. "A Földön mikroorganizmusok termelik az óceánban, de még tökéletes adatokkal sem állíthatjuk biztosan, hogy ez biológiai eredetű egy idegen világon, mert rengeteg furcsa dolog történik az univerzumban, és nem tudjuk, milyen más geológiai aktivitás lehet ezen a bolygón, amely előállíthatja ezeket a molekulákat."
