Vlagyimir Putyin akár újabb konfliktust is gerjeszthet Magyarország szomszédságában.
A brit külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin a Nyugat-Balkánt új célterületként használja, hogy aláássa az európai stabilitást. A térség országai a rég óta fennálló feszültségekkel és az egyre erősödő orosz befolyással küzdenek, miközben az EU-csatlakozási folyamat elakadni látszik. Szerbia, Koszovó és Bosznia mind belső krízisekkel néznek szembe, amelyeket Moszkva saját céljaira próbál kihasználni. Úgy látja, a Nyugat ismét túl későn ébredhet a térség jelentőségére - számolt be a Politico.
A brit külügyminiszter, David Lammy szerint Oroszország destabilizációs törekvései a Nyugat-Balkánra összpontosulnak, miközben Európa figyelme Ukrajnára irányul. Belgrádban, Koszovóban és Szarajevóban is nő a feszültség, a britek pedig sürgetik a térség hat államának uniós csatlakozását, hogy ezzel zárják ki Putyin befolyását.
Lammy úgy látja, hogy Moszkva célja a régió folyamatos feszültségben tartása és a kibertérben vívott háború elmélyítése.
A brit külügyi tárca véleménye szerint az Európai Uniónak sürgősen cselekednie kell, mielőtt Ukrajna csatlakozási folyamata teljesen elvonja Brüsszel figyelmét.
Szerbia uniós csatlakozási szándékát rendszeresen hangoztatja, azonban belpolitikai feszültségei és Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt helyzete ellentmondásos. Az országban hónapok óta tartanak kormányellenes megmozdulások, amelyeket többek között a korrupció, egy tragikus vasútállomás-baleset és Jared Kushner nevével fémjelzett ingatlanberuházások gerjesztenek. A tüntetők decentralizált módon szerveződnek, így nehezen lehet őket közvetlen támadásoknak alávetni, ugyanakkor a hatósági visszaélésekről – beleértve az illegális hangfegyverek alkalmazását – is érkeztek aggasztó hírek.
Vučić elnök tagadja a túlkapásokat, miközben Oroszország titkosszolgálatai is segítik a szerb hatóságokat az események kezelésében.
Koszovóban a NATO és a Nyugat támogatása folyamatosan erősödik, ugyanakkor az ország vezetése aggodalmát fejezi ki a Szerbia és Oroszország közötti lehetséges együttműködés miatt, amely veszélyeztetheti a stabilitását. Vjosa Osmani, Koszovó elnöke, a belgrádi kormányt "hegemonista szomszédnak" nevezi, és figyelmeztet arra, hogy a Belgrád mögött álló támogatás egyre inkább összefonódik a "gonosz háromszög" – Oroszország, Kína és Irán – érdekeivel. A 2023-as banjskai incidens, a 2024-es infrastruktúra-elleni támadások, valamint a választásokba való beavatkozás mind alátámasztják ezt a nézetet.
A brit katonák is megerősítették, hogy orosz támogatással zajlanak szerb műveletek Koszovó területén, ami háborús kockázatokat jelent.
Lammy koszovói látogatása során a biztonsági és védelmi együttműködés kérdéséről folytatott megbeszéléseket, miközben Osmani felajánlotta, hogy Koszovó részt venne a Nagy-Britannia és Franciaország által irányított ukrajnai békefenntartó misszióban, ezt azonban egy átfogó védelmi megállapodás aláírásához kötötte. Az elnök éles kritikát fogalmazott meg az EU-val szemben, amiért szerinte továbbra is támogatja Szerbiát, miközben figyelmen kívül hagyja annak destabilizáló tevékenységét. Koszovó 2022 óta az uniós tagjelöltek sorában áll, de öt uniós tagállam még mindig nem ismeri el függetlenségét.
Bosznia-Hercegovinában Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, bírósági döntés ellenére is megőrizte hatalmát, miután nyíltan kihívta a nemzetközi békefolyamat kereteit és szabályait.
Vučić és Putyin támogatásával folytatja szakadár politikáját, amely továbbra is aggasztó fejleményeket hoz. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciókat léptettek életbe ellene, ám brit politikai elemzők szerint ezek hatásfoka nem elégséges. Dodik emellett az amerikai republikánusok támogatására is támaszkodik, ami tovább növelheti a Bosznia stabilitására leselkedő veszélyeket.
A régió instabilitása jelenleg fokozatosan bontakozik ki, azonban szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a helyzet egyik napról a másikra drámai mértékben romolhat.
A brit Lordok Házának tagja, Arminka Helic figyelmeztetett: az orosz befolyás olyan, mint egy lassan terjedő járvány, amely fokozatosan bénítja meg az intézményeket, míg a Nyugat csak késlekedve reagál. Az orosz állami média, az ortodox egyház és a dezinformációs kampányok mélyen gyökeret vertek a térségben. Az üzenet világos: ha a Nyugat nem cselekszik időben, Putyin új tereket hódíthat meg.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy bár Szerbia hivatalosan nem alkalmazott szankciókat Oroszországgal szemben, titkos úton fegyverszállítmányokat juttatott el Ukrajnába.
A hivatalos EU-csatlakozási szándék és a Moszkvával ápolt szoros gazdasági, katonai kapcsolatok együttesen mutatják, mennyire ellentmondásos a szerb politika. A diákprotestek nem hordoznak uniós zászlókat: a fiatalok szerint Brüsszel már régen elfordította a fejét a korrupcióról, cserébe a szerb lítiumhoz való hozzáférésért. A térség geopolitikai jelentősége viszont egyre nő, amit a Nyugat most már kénytelen komolyan venni,
Ha nem lépünk, Magyarország déli határainál újabb fegyveres összecsapások robbanhatnak ki.
