A Vízügy vezetőhelyettese is kifejtette, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlataink nem tarthatók fent hosszú távon, és a Homokhátság egyre inkább félsivatagi jellegűvé válik.

A vízügyi szakma eddigi fókusza, amely főként az ár- és belvíz elvezetésére irányult, jelentős változáson megy keresztül. A klímaváltozás hatásaira reagálva most már a víz megtartása kerül a középpontba, mint egyik legfontosabb feladat. Ezt a szemléletváltást Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese osztotta meg a Válasz Online olvasóival.

Egy friss interjú alapján egy hatalmas, 1673 milliárd forintos projekt készül, amely a már az ENSZ által félsivatagként nyilvántartott alföldi Homokhátság kiszáradásának megakadályozását célozza. A terv részeként szivattyús vízátemeléssel kívánják a Duna és a Tisza vizét ide irányítani, valamint új magasponti tározókat alakítanak ki a térség déli részén. Emellett a Felső-Tiszán is várhatóan számos területi vízvisszatartást segítő intézkedés valósul meg a következő két év során.

Úgy érezzük, hogy a klímaváltozás és az emberi tevékenységek következményeként a jelenlegi vízgazdálkodási helyzet már nem tartható fenn. Elérkezett az idő, hogy a beszélgetéseken túl lépjünk, és valódi megoldásokat keressünk a felmerülő problémákra. A sorozatos aszályok és a vízhiány hatásait már saját bőrünkön tapasztaljuk. Tudatában vagyunk annak, hogy a jogszabályi keretekben eddig elért eredményeket újra kell gondolnunk, és a jövő érdekében változtatásokra van szükség.

Gacsályi az interjú során kiemelte, hogy a vízügyi szektor gyakran kap kritikát amiatt, hogy működése túlságosan szűk látókörűen, csupán a vízelvezetésre összpontosít. Az új főigazgató-helyettes kinevezése azonban reménykeltő változást hozhat, mivel ez a lépés lehetőséget teremt a táji vízgazdálkodás irányába való nyitásra. „A vízháztartási egyensúly Magyarországon már régóta felborult, és itt az ideje, hogy a vízgazdálkodási stratégiánkat átalakítsuk” – mondta Gacsályi, hangsúlyozva, hogy a jövőbeni intézkedéseknek figyelembe kell venniük a környezeti és táji szempontokat is.

Meg kell változtatnunk azt a szemléletet, hogy amikor túl sok víz van, egyszerűen elvezetjük, míg amikor szárazság van, akkor kezdjük el az öntözést.

- mondja. A rendszert a közepes árhullámok kezelésére kell optimalizálni, és a víz tárolásának lehetőségeit maximálisan ki kell aknázni a területen, különösen a régi vízjárta helyeken. Az alapvető problémát, miszerint földterületekre van szükség, nem csupán az állami területvásárlás vagy kisajátítás fogja megoldani. Gacsályi véleménye szerint a kulcs az, hogy a gazdálkodók együttműködő partnerekké váljanak a vízmegtartás folyamatában.