Már a KSH is rögzíti: tavaly nyáron a tavak körüli kerékpározás népszerűsége jelentősen megnőtt az előző évekhez képest.

A KSH legfrissebb kísérleti statisztikái alapján a Balaton körüli mérőpontokon a kerékpárosok száma csökkent, míg a nagy tavak körüli területeken összességében növekedést mutat a biciklis forgalom.
Nőtt a nagy tavak mentén a kerékpárforgalom 2024 nyarán az egy évvel korábbihoz képest - ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb kísérleti statisztikájából derül ki. A statisztikusok 8 tóparti településen kihelyezett mérőpont segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy összesen 6,7 százalékkal többen bicikliztük a négy nagy magyarországi tó - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a Fertő tó - mentén, mint 2023-ban.
A Magyar Közút Zrt. által működtetett mérőszerek segítségével a KSH azt becsüli, hogy a vizsgált településeken összesen 498,5 ezer kerékpáros haladt el, ez az előző nyáron még csak 467,3 ezer fő volt. A legnagyobb mértékben, 44 százalékkal a Velencei-tó forgalma nőtt, itt két településen mérték a bicikliseket. Az adatokból kiderül, hogy a növekedés mögött szinte kizárólag a gárdonyi mérőhely áll, ahol az egy évvel korábbi 29 ezerhez képest tavaly 2,8-szor több, 80 ezer kerékpáros haladt el, míg Pákozdon ezzel párhuzamosan 73,5 ezerről 67 ezer alá zuhant a biciklisták száma.
Közel azonos mértékben, 20 százalék körül nőtt az egy-egy mérőpont forgalma a Tisza-tó és a Fertő tó mentén, előbbinél Tiszafüreden 108 ezer kereket, azaz 59 ezer biciklit számoltak össze 2024-ben, szemben a tavalyi 49 ezerrel. A Fertőnél jóval kevesebben tekertek, de a trend hasonló, 5800-ról közel 7 ezerre nőtt a kerékpárosok száma.
Nem meglepő, hogy legnagyobb tavunk környékén tavaly is a legintenzívebb kerékpáros forgalom tapasztalható. Ugyanakkor, ha a korábbi évhez viszonyítunk, észlelhetjük, hogy a nagy tavaink közül csupán itt csökkent a kerékpárosok száma, mégpedig körülbelül 2 százalékkal, 235 ezerről 231 ezerre. Érdemes megjegyezni, hogy a KSH statisztikái csak az északi parti településekre vonatkoznak, összesen négy helyszínre: nyugatról kelet felé Örvényes, Zánka, Balatonederics és Keszthely szerepel. A csökkenésért főként az utóbbi két helyszín tehető felelőssé, ahol 7, illetve 17 százalékkal kevesebb kerékpárost regisztráltak. Ezzel szemben Örvényesen 2,5, Zánkán pedig közel 31 százalékkal több biciklis haladt el a mérőpontok mellett.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi forgalmi adatokat elemezve a vendégéjszakák számát is összehasonlította az érintett településeken, ami segíthet a kerékpáros turizmus jelenségének mélyebb megértésében. Az adatokból jól látszik a Balaton vonzereje, hiszen csupán két településen regisztráltak több vendéget, mint kerékpárost: Zánkán 56 ezer látogató érkezett, míg a kerékpárosok száma 42 ezer volt. Keszthelyen pedig a vendégek száma 61 ezer, míg a bicikliseké 54 ezer. E statisztikák nyomán világosan kirajzolódik, hogy a kerékpáros turizmus mellett a Balaton térsége továbbra is megőrzi népszerűségét a látogatók körében.
A Balaton partján elhelyezkedő Balatonederics és Örvényes településeken a vendégéjszakák száma meglehetősen alacsony, mindössze 1654, illetve 1555 éjszaka, ugyanakkor a kerékpárosok látogatottsága itt is figyelemre méltó, hiszen 60 ezer és 75 ezer fővel felülmúlják Zánkát és Keszthelyt.
Tavaly nyáron Tiszafüreden is jelentős vendégéjszakák száma gyűlt össze, összesen 36 ezer, de ez még mindig elmarad a 59 ezer kerékpáros áthaladótól. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg Gárdony esetében is, ahol 80 ezer bringás mellett csupán 25 ezer vendégéjszaka került nyilvántartásra. A másik Velencei-tavi településen mindössze 558 vendég éjszakázott, miközben a kerékpáros forgalom itt is közelít a gárdonyi számokhoz. Érdekes ellentmondás, hogy a lényegesen kisebb kerékpáros forgalommal rendelkező Fertődön viszont több mint négyszer annyi, pontosan 2429 vendégéjszakát töltöttek el a látogatók.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közleménye szerint az újonnan nyilvánosságra hozott adatok kulcsfontosságú információkkal szolgálhatnak a turizmus és gazdaságfejlesztés tervezésében érintett szereplők számára. Az erős korreláció arra utalhat, hogy a kerékpáros turisták jelentős célcsoportot alkotnak a helyi idegenforgalmi szolgáltatók szempontjából. Ezzel szemben a gyenge kapcsolatok azt is jelezhetik, hogy a kerékpáros forgalom és a szálláshelyek forgalma különböző trendeket követ, például a nagy számban érkező egynapos túrázók miatt, vagy mert a helyi szálláshelyek nem kínálnak megfelelő feltételeket a kerékpárosok számára, mint például biztonságos tárolási lehetőségek. A hivatal emellett bejelentette, hogy mostantól rendszeresen, negyedévente frissíti a mérőpontok kerékpáros forgalmának alakulását.