Meglepetésemre a magyar munkavállalók jelentős része elégedett a munkahelyével. Ön is közéjük sorolja magát?

Fontos kérdéseket feszeget egy friss kutatás, felhívva a figyelmet arra, hogy a munkahelyi környezet és a közösségi élmények miként befolyásolják a különböző generációk munkamorálját és elégedettségét. Érdekesség, hogy a magyar munkavállalók 82 százaléka elégedett a jelenlegi munkahelyével, és könnyen beilleszkedik a csapatba, ugyanakkor a fiatalok 35 százaléka érzékenyebben reagál a negatív légkörre, különösen a kollégák panaszkodására. Steigervald Krisztián generációkutató szerint a fiatalok a kezdeti lendületüket viszonylag gyors váltások után a második-harmadik munkahelyüknél veszítik el.

Miért is öltözik szürkébe a hétköznap, amikor a színes, izgalmas és élettel teli élet lehetősége ott rejlik előttünk? A benyomások, amelyeket a munka során szerzünk, nem csupán a napi rutin részét képezik, hanem alapvetően befolyásolják a közérzetünket és a motivációnkat is. A Tárki kutatásából kiderül, hogy a magyar felnőttek csupán két-három közösséghez tartoznak a családjuk és a munkahelyük mellett, ami azt jelenti, hogy a társas kapcsolatok és élmények korlátozottak. Ugyanakkor, a NIQ (korábban Nielsen), a Dreher és Steigervald Krisztián generációkutató közös vizsgálata rávilágít arra, hogy a munkahelyi optimizmus elvesztése különösen a fiatalok körében gyakori jelenség. Míg az idősebb munkavállalók általában könnyen alkalmazkodnak új környezetükhöz, barátságos kapcsolatokra lelnek kollégáik között, és nehezen billenthetők ki a nyugalmukból, a fiatalabb generáció sokkal érzékenyebben reagál a munkahelyi légkörre. Ezért elengedhetetlen, hogy a munkahely ne csak hely legyen a feladatok elvégzésére, hanem közösségi tér is, ahol inspirációt, támogatást és színt találhatunk a mindennapokban.

Jó kiindulópont, hogy az 1000 fős, országos, reprezentatív online felmérés alapján a magyar munkavállalók legnagyobb számban megbízható és nyugodt személyiségnek írják le magukat, akik odafigyelnek mások érzéseire, és nem jellemző rájuk a panaszkodás. Ugyanakkor a fiatalabb kollégák ezzel szemben sokkal nagyobb arányban hajlamosak szorongásra, stresszre, melankóliára. Steigervald Krisztián szerint ők a kezdeti lendületüket viszonylag gyors váltások után a második-harmadik munkahelyüknél veszítik el.

A kutatás előremutató eredménye, hogy a hazai munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével és kollégáit is kedveli. Ennek ellenére minden harmadik válaszadó számolt be arról, hogy munkatársai rendszeresen panaszkodnak a saját munkájukkal kapcsolatban. Sokukat zavarja ez a hozzáállás, és többen úgy érzik, negatív hatással van a közérzetükre. Különösen igaz ez a 18-35 év közötti korosztályra, őket kedvetleníti el leginkább, ha a kollégáik negatívan állnak a környezetükhöz.

Néha észre sem vesszük, hogy akkor is a negatívumokat emeljük ki az újonnan érkezőknek, amikor valójában szeretjük a munkahelyünket. (Ezzel a felismeréssel összefüggésben indított kampányt a fiatalok optimizmusának megőrzését célozva a Dreher is.)

A megkérdezettek 43 százaléka úgy véli, hogy az anyagi juttatások mellett a pozitív visszajelzések gyakorolják a legnagyobb motiváló hatást a mindennapi életükre. Ez különösen a 55 év feletti korosztályra érvényes, ahol ez az arány 53 százalékra emelkedik. Érdekes ellentmondás, hogy a fiatalabb generációk körében ez a szám csupán 35 százalék. A generációkutató azonban új perspektívába helyezi ezeket a megállapításokat:

"A XX. század végéig úgynevezett szülői tekintélyelvű nevelés volt az általános, így akkoriban jellemzően negatív tartalmú motivációban hittek. Ezzel szemben az utóbbi 20-30 évben a válaszkész nevelésben, de főleg a digitális platformokon sokkal gyakoribb a pozitív visszajelzés is. Az utóbbi esetben így a dicséret inkább alapvető elvárássá változott, a mindennapok működésének szerves részévé. A jelenléte nem feltétlenül emel, a hiánya viszont tönkre tesz" - állapította meg Steigervald Krisztián.

A kutatás mélyebben vizsgálta a csoportokban való működés és az azokhoz való alkalmazkodás nehézségeit is.

A következő olyan életszakasz, amelyben a munkahelyen kívül is ismét tömegesen kerülnek új közösségbe a felnőttek, már a gyerekvállaláshoz kötődik. A játszóterek, majd a bölcsődék, óvodák, iskolák szülői csoportjaiba a magyarok kétharmada megint könnyen illeszkedik be. Az áltagnál sokkal kevésbé igaz ez a fizikai munkát végzőkre (60 százalék), illetve az 55 pluszos korosztályra (42 százalék), akik nagy valószínűséggel már az unokájuk révén kerülnek ezekbe.

Kapcsolódva a bevezetőben felvetett megállapításhoz, amely a Tárki által megfogalmazottakat tükrözi, fontos megemlíteni, hogy a családi élet és a munka mellett a hobbik világában is gyakran új kapcsolatokra tehetünk szert. Stegiervald Krisztán kutatásai alapján a hazai és nemzetközi adatokból két fő tendencia emelkedik ki:

a sportolás népszerűsége erősen növekedett az elmúlt 20-25 évben, de a koronavírus-járvány óta jelentősen csökkent a csoporthoz tartozás vágya.

A NIQ és a Dreher által végzett kutatás eredményei egyértelműen rámutatnak arra, hogy a válaszadók 77%-a rendszeresen szán időt a hobbijára. A legnépszerűbb tevékenységek közé tartozik az egyéni sportok és a sütés-főzés, mindkettőt 42%-uk választotta kedvenc időtöltésének.

Ezután a játékok (31 százalék) és a művészetek (24 százalék) területén népszerű kikapcsolódási formák következnek. Érdekes módon a csoportos sporttevékenységeket, amelyek általában közönséghez való tartozást sugallnak, a magyaroknak kevesebb mint egyötöde választotta hobbijának.