A foglalkoztatottság drámai csökkenése olyan jelenség, amire korábban nem volt példa.
Több mint 30 ezer fővel csökkent a munkavállalók száma a tavalyi év hasonló időszakához képest.
2025 áprilisi statisztikák szerint a 15 és 74 év között foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 666 ezer főt. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek létszáma 215 ezer főre rúgott, ami 4,4%-os munkanélküliségi rátát eredményezett.
A 2025. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 673 ezer fő volt, 32 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 482 ezer főre, a nőké 2 millió 191 ezer főre mérséklődött.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 503 ezer ember dolgozott, ami 34 ezer fővel kevesebb az előző év hasonló időszakában mért adatokhoz képest. Ezen kívül a közfoglalkoztatottak száma 67 ezerre, míg a külföldön munkát vállalók létszáma 103 ezerre rúgott.
A 15 és 64 év közötti népesség foglalkoztatási aránya 75,0%-os volt. Ezen belül a férfiak esetében 78,9%-ot, míg a nőknél 71,1%-ot mértek.
A 2025 február és április közötti időszakban a 15-74 éves korosztályban 217 ezer munkanélkülit regisztráltak, ami a munkanélküliségi rátát 4,4%-ra emeli.
A férfi munkanélküliek száma 119 ezerre, míg a nőké 98 ezerre rúgott. A munkanélküliségi ráta szempontjából mindkét nem esetében hasonló eredményeket mutattak az előző év február és április közötti időszakhoz képest: a férfiaknál 4,6%-ot, a nőknél pedig 4,3%-ot regisztráltak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. április végén az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékkal, 228 ezer főre mérséklődött.
A 444 elemzése szerint a hazai foglalkoztatottság havi szintű csökkenése legutóbb öt évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány kitörésekor tapasztalható. Ráadásul tavasszal általában éppen az ellenkező tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon. Február és április között ugyanis a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák megjelenése miatt általában növekedni szokott a foglalkoztatottság, nem pedig csökkenni. Érdekes, hogy az utolsó alkalom, amikor éves szinten csökkenést tapasztaltunk a foglalkoztatottságban, szintén 2020-ra datálható.
A Portfolio a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel beszélgetve is azt írta, hogy mivel a gazdaság nem hasít, a vállalkozások nehéz helyzetben vannak, és szép csendben építik le az embereket. Utaltak arra is, hogy a megkötött béralku és összeomolhat. A szakértők szerint kétséges, hogy a kedvezőtlen gazdasági adatok közepette lehet-e 13 százalékkal növelni a minimálbért 2026-ban, ahogy az a VKF-megállapodásban szerepel. Októberben jöhet az újratárgyalás, miután a gazdasági helyzet rosszabbul alakul, mint ahogy korábban várni lehetett.
