A hamisított élelmiszerek milliárdos veszteségeket okoznak, és komoly kockázatot jelentenek az egészségünkre nézve is.

A legtöbben azt gondolják, hogy inkább a luxustermékeket hamisítják, de igazából bármilyen élelmiszer érintett lehet, legyen szó süteményekről, édességekről, tésztafélékről, sajtokról, olívaolajról, chipsekről vagy szeszes italokról - mondta az InfoRádióban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kommunikációs koordinátora. Horváth Balázs figyelmeztetett: egyes hamisított termékek olyan anyagokat, összetevőket is tartalmazhatnak, amelyek betegségeket okozhatnak vagy károsíthatják a szervezetet.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) új kampányt indított "Mi van az asztalodon?" címmel, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a hamisított élelmiszerek és italok komoly veszélyeire. Ezek a termékek nem csupán a fogyasztók egészségét fenyegetik, hanem komoly hatással vannak Európa gazdaságára és kulturális örökségére is. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kommunikációs koordinátora az InfoRádióban nyilatkozott, és elmondta, hogy Magyarországon évente körülbelül 16 milliárd forintnyi bevételkiesést és több mint 270 munkahely megszűnését okozza az élelmiszer- és italhamisítás. Uniós szinten a hamisítók tevékenysége évente több mint 2,2 milliárd eurós veszteséget eredményez a gazdaság számára, valamint közel 5700 munkahelyet veszélyeztet. A kampány célja, hogy tudatosítsa a fogyasztókban a hamisítványokkal kapcsolatos kockázatokat, és támogassa a tiszta és eredeti termékek vásárlását.
Horváth Balázs véleménye szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az eredeti termékek gyártói jelentős bevételtől fosztódnak meg. Ráadásul aggasztó tendencia figyelhető meg: a hamisítók egyre ügyesebben és egyre szélesebb körben tévesztik meg a vásárlókat. Ennek következtében sokan nem a megbízható forrásokból szerzik be a kívánt árucikkeket, hanem kockázatos, kétes helyeken vásárolnak.
Sokan azt hiszik, hogy a hamisítók elsősorban a luxustermékekre vagy a rendkívül drága árucikkekre összpontosítanak. Horváth Balázs azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a valóság ennél sokkal árnyaltabb.
bármilyen élelmiszer érintett lehet, legyen szó süteményekről, édességekről, tésztafélékről, sajtokról, olívaolajról, chipsekről vagy szeszes italokról.
A hatóságok folyamatosan fáradoznak a hamisítók elleni küzdelemben. Tavaly egy különleges művelet keretében, amelyet az Europol és az Interpol irányított, 29 európai állam bűnüldöző szervei együttműködtek az élelmiszer- és italgyártó cégekkel. Ennek eredményeként 22 ezer tonna élelmiszert és körülbelül 850 ezer liter italt (többnyire alkoholos italokat) sikerült lefoglalniuk, a művelet összértéke meghaladta a százmillió eurót.
Az SZTNH kommunikációs koordinátora kiemelte, hogy az étel- és italhamisítás problémakörében három alapvető kihívás körvonalazódik a tapasztalatok fényében. Az első és legfontosabb a közegészségügyi kockázatok, amelyekre külön figyelmet kell fordítani. Figyelmeztetett arra, hogy a hamisított termékek gyakran olyan anyagokat és összetevőket rejthetnek, amelyek súlyos betegségeket idézhetnek elő, vagy káros hatással lehetnek a szervezet működésére. Emellett nem elhanyagolható a gazdasági következmények sora sem, amelyek főként a gyártók és forgalmazók számára jelentenek komoly nehézségeket és veszteségeket.
Horváth Balázs fontos szempontnak nevezte Európa kulináris örökségét is, amely ugyancsak veszélyben van a hamisítások következtében. A boroktól a hagyományos élelmiszerekig használt földrajzi árujelzők (GI: geographical indications) segítenek a fogyasztóknak abban, hogy megbízható, minőségi termékeket válasszanak, a termelőknek pedig abban, hogy eredetükre építve hatékonyabban értékesítsék termékeiket.
Ezek a jelölések oltalmazzák azon termékek nevét, amelyek meghatározott régiókból származnak, és minőségüket vagy jellemzőiket elsősorban a földrajzi környezetnek köszönhetik.
Itthon ilyen a tokaji bor, a kalocsai paprika vagy a gyulai kolbász is.
Az Európai Unióban jelenleg több mint 3600 termék rendelkezik földrajzi árujelzővel. Az SZTNH kommunikációs koordinátora hangsúlyozta: olyan élelmiszerek, italok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek évtizedekre, évszázadokra visszamenően nagy hagyománnyal bírnak Európában, és a hamisításokkal nemcsak a gazdaság vagy az előállító károsul, hanem ezeknek a termékeknek a megítélése is megkérdőjeleződhet.
Horváth Balázs szavaival élve, "az éremnek mindig két oldala van". Ennek szellemében a gyártók számára fontos tanács, hogy termékeik csomagolását olyan azonosítókkal lássák el, amelyek lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy biztosak legyenek abban, hogy valódi, eredeti terméket vásárolnak. Ezzel szemben a fogyasztóknak azt javasolják, hogy csak a hitelesített vagy megfelelően megjelölt élelmiszereket és italokat keressék a boltok polcain.
Az EUIPO kampánya hasznos útmutatásokat nyújt a fogyasztóknak arról, hogy miként óvhatják meg magukat a hamisítványoktól. A célja, hogy tudatosabbá tegye a vásárlókat, és segítsen nekik felismerni a hamisított termékeket, így biztonságosabb döntéseket hozhatnak a piacon.
Az EUIPO jelentése rávilágít arra, hogy a hamisítványok előállítása és értékesítése szoros összefüggésben áll a szervezett bűnözéssel. Ezek a tevékenységek nem csupán a vállalkozások stabilitását fenyegetik, hanem a fogyasztók egészségére is komoly kockázatot jelentenek. Emellett hozzájárulnak olyan súlyos bűncselekményekhez is, mint a pénzmosás, a kiberbűnözés és a csalás, sőt, akár a terrorizmus finanszírozásához is.