MNB: A biztosítók és pénztárak területén figyelemre méltó, két számjegyű növekedést tapasztaltunk, amely a tőkeállományra is kedvező hatással volt.

Az öngondoskodási, tőkepiaci szektorok, illetve a közvetítők egyaránt két számjegyű, az inflációt bőven meghaladó forgalomnövekedéssel zártak tavaly. A piacok többségének tőkeellátottsága, tartalékszintje és - közterhek után számított - jövedelmezősége is emelkedő pályát rajzol ki, amelyet csak kisebb kockázatok árnyalnak - írta az MNB friss kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésére hivatkozva.

Tavaly a hazai életbiztosítási és pénztári tartalékok az inflációval szemben 15,1%-os növekedést mutattak, míg a részvényállomány 19,1%-kal bővült, és a befektetési jegyek volumene közel 30%-kal emelkedett. A magyar lakosság azonban, más uniós tagállamokhoz viszonyítva, továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a készpénzre, és az állampapír-megtakarításokat részesíti előnyben. Ezek az adatok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentésében találhatók, amely a biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázatokat, valamint a fogyasztóvédelmet elemzi, és a 2024-es piaci teljesítmény kilátásait vázolja fel.

A biztosítási szektor díjbevétele 2024-ben, beleértve a fiókok által megszolgált díjakat is, 11,9%-os növekedést mutatott, elérve az 1 843 milliárd forintot. A nem-élet ági díjbevétel 13,2%-kal bővült az előző évhez képest, ami a 2013-2022 közötti időszak átlagának másfélszeresét jelenti. E növekedés fő hajtóerejét a lakossági vagyonbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás képviseli. Az életbiztosítások díjbevétele, amely a 2023-as évben csökkent, most ismét növekedésnek indult, 10,9%-kal emelkedve. Ugyanakkor a biztosítási penetráció (díjbevétel a bruttó hazai össztermék arányában) stagnál, és továbbra is elmarad a Magyar Nemzeti Bank által várt értékektől.

A biztosítók befektetett eszközeinek értéke 2024-ben is jelentős, 12%-os növekedést mutatott. A szektor adózott eredménye 48 milliárd forintra emelkedett az előző évhez képest, azonban még mindig jelentős távolságot tart a pótadó előtti szintekhez. A biztosítók tőkefeltöltöttsége elérte a 196%-ot, ami a 2022 óta tartó folyamatos javulást tükrözi.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számláin jóváírt tagdíjbefizetések és adójóváírások összege a korábbi évekhez képest jelentősen, 12,6 százalékkal nőtt tavaly. Emellett az ismét két számjegyű nettó hozam és pozitív pénzáramlás hatására a szektor fedezeti tartaléka csúcsot döntött, elérve a 2238 milliárd forintot. Másfél évtizedes csökkenő trend tört meg azzal, hogy 2024-ben nőtt a pénztártagok száma, ami így 1 millió 75 ezer fő lett. A pénztári szektor működési eredménye ismét nyereséges (1 milliárd forint) volt. Miközben tavaly a pénztári kifizetések csökkentek, idén - az ingatlancélú szolgáltatás lehetősége miatt - akár jelentős kiáramlás történhet a pénztári vagyonból.

2024-ben az egészség- és önsegélyező pénztárak fedezeti tartalékainak bevételei 20,4%-kal, míg a szolgáltatási kifizetések 20,0%-kal növekedtek. A kifizetések túlnyomó része, 91%-a az egészségügyi szolgáltatások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök finanszírozására irányult. A szektor taglétszáma a 2024 végén elérte az 1 millió 187 ezer főt, ami 5,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor a nyugdíj- és egészségpénztárak, nyugdíjbiztosítások és nyugdíj-előtakarékossági számlák bevételeinek jövőbeli alakulását kockázatok terhelhetik, mivel azok a személyi jövedelemadó alól mentesülők, illetve a csökkentett adóterhet viselők számára nehezen elérhetőek lehetnek. Ennek következtében a befizetések után járó 20%-os adójóváírás iránti érdeklődés csökkenhet, ami kedvezőtlen hatással lehet a megtakarítási kedvre.

A közvetítők körében megállt a biztosításközvetítői létszám csökkenése, és az egy főre jutó szerződések száma, illetve értéke is közel 10 százalékkal nőtt. A közvetített biztosítási díjak összege meghaladta a 300 milliárd forintot, azonban ebből az életbiztosítások aránya kevesebb mint 10 százalékot képvisel. A pénzpiaci közvetítők közreműködésével megkötött mintegy 200 ezer hitelszerződés, illetve a lakástakarékok közvetítésének újjáéledése révén e piac jutalékbevételei több mint 50 százalékkal ugrottak meg.

A nem banki pénzügyi intézmények mérlegfőösszegének növekedése 2024-ben is töretlenül folytatódott. A 2023-as évhez képest a külső források, azaz a saját tőkén kívüli bevonás mértéke jelentősen emelkedett. A szektor forrásainak 40%-át a hitelintézetek biztosítják. A saját tőke és a mérlegfőösszeg aránya 17%-on áll, ami a 2021 óta folyamatosan növekvő saját tőke ellenére is elmarad a 2020-as év szintjétől. Ugyanakkor a forrásbevonás bővülése azt jelzi, hogy a pénzügyi vállalkozásokba való befektetések továbbra is vonzóak. A szektor ügyfelekkel szembeni bruttó követelésállománya 10%-kal nőtt. A hitel- és pénzkölcsön-nyújtás továbbra is dominál, 2024-ben 16%-os növekedést mutatott, míg a pénzügyi lízing esetében 9%-os bővülés tapasztalható. Ezzel szemben a folyó faktoring és a workout, valamint az egyéb követelések állománya csökkent.

A befektetési szolgáltatók összesen 1 316,1 ezer milliárd forintos tőkepiaci forgalmat (14,3 százalékos növekedés) realizáltak, ami alapvetően a hitelintézetek azonnali ügyleteinek dinamikájával magyarázható. A Budapesti Értéktőzsde forgalmának tavalyi 24,6 %-os növekedéséhez az azonnali és származékos piac is hozzájárult. A 3 legnagyobb forgalmú részvény összetétele, sorrendje változatlan maradt. A részvénypiac magas koncentrációja a kispapírok forgalomnövekedésével oldódott. 2024 is dinamikus - kb. 17,1 százalékos - növekedést hozott az ügyfélértékpapírok állományánál.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon jelenlegi értéke 23 621 milliárd forint, ami figyelemre méltó, 21,8%-os éves növekedést tükröz. A befektetési alapok nettó eszközértéke dinamikusan emelkedve elérte a 18 432 milliárd forintot. A tőke legnagyobb része az abszolút hozamú és vegyes alapokba áramlott. Érdekes megjegyezni, hogy a nyilvános ingatlanalapok állománya, valamint a likvid eszközök és ingatlanok aránya a teljes nettó eszközértékhez viszonyítva stabil maradt. A szektor adózott eredménye pedig közel 51%-os növekedést mutatott.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly 20 piacfelügyeleti eljárást indított, amelyek a piaci visszaélésekre vonatkoztak, míg 19 esetet sikeresen lezárt. Ezen kívül 16 újabb eljárás indult, amelyek az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek gyanújával foglalkoztak, és 20 ilyen ügyet is véglegesen lezártak. Az MNB 2024 során összesen 1,44 milliárd forint értékben alkalmazott piacfelügyeleti bírságokat.