Most érkezett a legfrissebb hír a nyugdíjak világából: egy kiemelkedő határidő közeleg, amely júniusban jár le!
Visszamenőlegesen is kérhető nyugdíj, de hat hónapnál nem hosszabb időszakra.
Az öregségi nyugdíj hivatalos megállapításának időzítése nem mindig könnyű feladat. Sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon visszamenőlegesen is kérhetjük-e ezt a juttatást, és ha igen, milyen feltételek mellett, illetve meddig terjed ez a lehetőség. Különösen aktuálissá válik ez a téma, hiszen egy jelentős határidő van a láthatáron.
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása sokféle tényezőtől függ, és talán az egyik leglényegesebb kérdés, hogy mekkora összeg üt majd a markunkba. Molnárné Balogh Márta, a társadalombiztosítási szakértő, arra is rámutat, hogy a nyugdíj nagysága eltérő lehet attól függően, hogy pontosan melyik évben történik a megállapítás.
Miért fontos az időpont, amikor a kérelmünket benyújtjuk?
Ha valaki 2024-ben vonul nyugdíjba - akár visszamenőlegesen is -, akkor a nyugellátás összege a 2024-es szabályok szerint kerül kiszámításra. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjas részesül a 2025. januári nyugdíjemelésből, valamint a 2025-ben esedékes 13. havi nyugdíjból is.
Emellett, amennyiben az év során kiegészítő nyugdíjemelés valósul meg - ahogyan azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megjegyezte -, ez szintén hozzáadódik a nyugdíjakhoz. Az előzetes számítások alapján ez körülbelül 39 600 forint extra juttatást jelenthet minden egyes nyugdíjas számára.
Mi történik, ha a kérésünket csak 2025-ben terjesztjük elő? Milyen következményekkel járhat ez, és hogyan befolyásolhatja a jövőnket? Az időzítés kulcsfontosságú, és ha késlekedünk, lehet, hogy lemaradunk valami fontosról vagy új lehetőségekről. Érdemes alaposan átgondolni, hogy mit szeretnénk elérni, és hogy a jövőbeli időpont valóban a legjobb választás-e számunkra.
Aki már 2024-ben jogosult lenne nyugdíjra, de csak 2025-ben nyújtja be az igénylést, annak ellátása már a 2025-ös számítási szabályok alapján történik. Ebben az esetben viszont az első éves nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj csak 2026-ban lesz esedékes.
Ez a szabály természetesen azokra is érvényes, akik csak 2025-ben szerzik meg a jogosultságot.
A nyugdíj kiszámítása egy összetett folyamat, amely több tényezőtől függ. Először is, a nyugdíj mértéke általában a munkavállaló élethosszig tartó jövedelmétől és a munkában eltöltött évektől függ. Az alapvető lépések a következőképpen alakulnak: 1. **Munkaviszony hossza:** Az évek számát, amelyeket a munkavállaló a társadalombiztosítási rendszerben eltöltött, figyelembe kell venni. Minél hosszabb ideig dolgozott valaki, annál magasabb nyugdíjat kaphat. 2. **Jövedelem:** A nyugdíj alapja a munkavállaló által keresett átlagos jövedelem. Ezt a jövedelmet általában a legmagasabb keresetek alapján számolják, amelyek a munkavégzés során kerültek megállapításra. 3. **Kalkulációs képlet:** A nyugdíj összegét egy konkrét képlet segítségével számítják ki, amely figyelembe veszi a fent említett tényezőket. Ezt a képletet általában a társadalombiztosítási hivatal határozza meg, és az ország törvényei szabályozzák. 4. **Nyugdíjkorhatár:** Fontos tudni, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével lehetőség nyílik a nyugdíj folyósítására. A korhatár országonként változó lehet, és befolyásolja a nyugdíj összegét. 5. **Kiegészítő tényezők:** Egyes esetekben a nyugdíj összegét befolyásolhatják különféle kiegészítő tényezők, mint például a gyermektartás, a rokkantság vagy más speciális körülmények. A nyugdíj kiszámítása tehát egy alapos és részletes folyamat, amely a munkavállaló életpályájának számos aspektusát figyelembe veszi.
A nyugdíj végső összegének meghatározása mindig az adott évre érvényes valorizációs szorzószámok figyelembevételével történik. Ezen szorzók révén a korábbi évek kereseteit az nyugdíjazást megelőző év jövedelmi szintjéhez igazítják, ami végső soron meghatározza a megállapított nyugdíj összegét.
Év közbeni döntés, amely jelentős hatással lehet a nyugdíjra - június végéig még van lehetőség visszamenőlegesen benyújtani az igénylést.
A nyugdíj összegét lényegesen befolyásolja az a konkrét év, amikor a megállapításra sor kerül. Ennek hátterében a valorizációs szorzószámok állnak, amelyeket minden év márciusában határoznak meg. Ezek az éves szorzók jelentős eltéréseket okozhatnak a nyugellátás mértékében, gyakran olyan különbségeket eredményezve, amelyek a kezdeti várakozásainkhoz képest meglepőek lehetnek.
A 2025-ben érvényes szorzószámok alapján megállapított nyugdíjak általában magasabb összegűek, mint a 2024-es évre vonatkozó igénylések esetén.
Visszamenőlegesen is igényelhető – de már csak rövid ideig!
Amennyiben valaki úgy határoz, hogy a nyugdíját 2024-es dátummal kívánja megállapítani, akkor ezt 2025-ben legfeljebb hat hónapra visszamenőleg kérheti. Fontos azonban, hogy a jogosultság feltételei – mint például az életkor, a szolgálati idő, vagy a "Nők 40" jogosultsági idő – már akkor is teljesüljenek.
Ebben a helyzetben nem csupán a jogosultság kezdete kerül módosításra korábbi időpontra, hanem a nyugdíj összegét is visszamenőlegesen kifizetik. Ráadásul, amennyiben az érintett személy a múltban dolgozott, a már levont társadalombiztosítási járulékokat is utólagosan rendezni szükséges.
Ez a lehetőség azonban csupán 2025. június végéig áll rendelkezésre, mivel a jogszabályok szerint a nyugellátás megállapítása legkorábban a benyújtás időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehetséges.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki júniusban nyújtja be a nyugdíjigénylését, akkor 2024 decemberétől kezdve jogosult lesz a nyugdíjára. Ezzel szemben, ha valaki júliusban adja le az igénylését, akkor csak 2025 januárjától élhet a visszamenőleges megállapítás lehetőségével.
Szolgálati idő: Minden egyes nap értékes!
Az időzítésnél érdemes figyelembe venni a szolgálati idő hosszát is. Például, ha valaki 40 év és 345 nap jogosultsággal rendelkezik, érdemes kivárnia, amíg eléri a következő teljes évet, azaz a 41 évet, mert a betöltött szolgálati idő évek közvetlenül befolyásolják a nyugdíj összegét.
Ez a megközelítés a "Nők 40" kedvezményes nyugdíjazási rendszerre is vonatkozik.
