Nagy-Britannia készül békefenntartókat küldeni Ukrajnába, míg Lengyelország határozottan elzárkózik ettől a lépéstől.
Keir Starmer bejelentette, hogy hajlandó brit katonai egységeket küldeni Ukrajnába, amennyiben létrejön egy megállapodás Oroszországgal a konfliktus lezárásáról. Ugyanakkor a brit miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy ez a lépés kockázatokat rejthet magában, különösen ha Vlagyimir Putyin újabb agresszióra készül.
Ez az első alkalom, hogy a brit miniszterelnök nyilvánosan bejelentette, hogy fontolóra veszi békefenntartók küldését Ukrajnába. Keith Starmer erről a hétfői Párizsban tartott rendkívüli találkozók előtt beszélt, ahol európai vezetőkkel egyeztetett a helyzet alakulásáról.
Az európai vezetők célja, hogy stratégiát dolgozzanak ki válaszul Donald Trumpnak az orosz elnökkel való megegyezésre irányuló törekvéseire, valamint arra az aggodalomra, hogy az USA csökkentheti védelmi kötelezettségvállalásait Európában.
A Daily Telegraphban megjelent cikkében Starmer hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia "elkötelezett a vezető szerep vállalásában" Ukrajna védelme és biztonsága érdekében, beleértve a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó évi 3 milliárd fontos támogatási ígéretet.
Starmer kifejtette, hogy a katonai támogatás mellett "ez azt is jelenti, hogy készen állunk és hajlandóak vagyunk hozzájárulni az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákhoz, szükség esetén saját csapataink bevetésével". Hangsúlyozta, hogy nem könnyű ilyen kijelentést tenni: "Nagyon tudatában vagyok annak a felelősségnek, amely azzal jár, hogy brit katonák és nők kerülhetnek veszélybe."
A brit miniszterelnök szerint azonban úgy látja, "minden olyan szerep, amely segít Ukrajna biztonságának garantálásában, egyben kontinensünk és az ország biztonságának garantálásában is szerepet játszik.
Néhány nappal ezelőtt Starmer hangsúlyozta, hogy a költségvetési helyzet megnehezíti a jelentősebb katonai kiadások megvalósítását. Jelenleg a büdzsé nem képes fedezni azt a célt, hogy Nagy-Britannia 2030-ra a bruttó hazai termékének 2,5%-át fordítsa a hadsereg fejlesztésére. Eközben Donald Trump már régóta sürgeti, hogy a NATO-tagállamok emeljék védelmi kiadásaikat a nemzeti jövedelmük 5%-ára.
Amióta 2022 februárjában megkezdődött az orosz invázió Ukrajnában, a brit miniszterelnökök határozottan elzárkóztak attól, hogy fontolóra vegyék katonai egységek küldését az ukrán frontvonalra. Legutóbb Lengyelország is megerősítette ezt az álláspontot: Radoslaw Sikorski külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ország nem tervez katonai kontingens küldését Ukrajnába. "Lengyelországnak a NATO keretein belül az a kötelessége, hogy megóvja a keleti szárnyát, azaz saját területét" - tette hozzá.
