Oroszországban a krumpli ára olyan mértékben emelkedett, hogy ez már nem csupán piaci jelenség, hanem komoly nemzetgazdasági kihívásként jelentkezik.

Az orosz központi bank előtt komoly kihívások tornyosulnak, hiszen a burgonyaárak drámai módon, háromszorosára emelkedtek. Ez a jelenség jelentős mértékben hozzájárul a magas inflációs várakozások fokozódásához Oroszországban, ahol az élelmiszerárak az inflációs kosár 40%-át képviselik - számol be róla a Reuters.
Míg a fejlett gazdaságokban, mint például az Egyesült Államokban, az élelmiszerek csupán az inflációs kosár 14%-át képviselik, addig Oroszországban ez az arány magasabb, akár 40%-ra is rúghat. Különösen a burgonya és más alapvető élelmiszerek szerepe hangsúlyos ebben a statisztikában, ami a helyi gazdasági viszonyokat és a lakosság élelmiszerfogyasztási szokásait tükrözi.
alapvető élelmiszerek árának megugrása jelentős szerepet játszik a szigorú monetáris politikában.
A központi bank június 6-án 20%-ra mérsékelte az irányadó kamatot, ám ez még mindig a 2003 óta mért legmagasabb szint közelében áll. Még riasztóbb, hogy az emberek inflációs várakozásai - amelyek az áremelkedés egyik legfőbb mozgatórugói - továbbra is magas szinten stagnálnak, még akkor is, ha a tényleges infláció üteme lassulni látszik.
A burgonyaárak megháromszorozódtak a tavalyi évhez képest, amikor a termés 12%-kal csökkent, tovább súlyosbítva a helyzetet. Elvira Nabiullina, a központi bank elnöke a kamatcsökkentést követő sajtótájékoztatóján elismerte a problémát. "Az emberek napi szinten nem okostelefonokat és televíziókat vásárolnak, hanem élelmiszert. Ha ott gyorsabban nőnek az árak, az magas inflációs várakozásokat alakít ki" - magyarázta.
Az orosz háztartások áprilisban jövedelmük közel 35%-át költötték élelmiszerre, ami ötéves rekordot jelent, és növekedést mutat a tavalyi 29%-hoz képest a Romir kutatóintézet tanulmánya szerint.
A válság még Vlagyimir Putyin elnököt is meglepte, aki az orosz mezőgazdaság fejlődését és a növekvő exportot a nyugati szankciók ellenére is sikertörténetként emlegeti, annak ellenére, hogy idén hasonló áremelkedés volt megfigyelhető a vaj és a tojás esetében is.
A kormány a behozatal fokozásával válaszolt erre a helyzetre. Egyiptom például drámaian, háromszorosára növelte a burgonyaszállítmányait Oroszország felé, míg Belarusz, amely Oroszország burgonyaszállítója volt, bejelentette, hogy kimerültek a készletei.
A gazdálkodók a tavalyi kedvezőtlen időjárási viszonyokat hibáztatják az alacsonyabb terméshozamokért, azonban hangsúlyozzák, hogy a gépek, üzemanyagok, műtrágyák és munkavállalók költségeinek folyamatos emelkedése, valamint a magas kamatlábak szintén kulcsszerepet játszanak az áremelkedések hátterében.
Tavaly először nagyon hideg volt, aztán jött az aszály
"Jelentős problémák merültek fel a burgonyatermésünkkel kapcsolatban" – nyilatkozta Jaroszlav Ivanov, a Szovhoz Szergijevszkij vezetője. "A rendelkezésünkre álló burgonya mennyisége csökkent, ráadásul a minőség is elmaradt a megszokott szinttől. Az igazán jó minőségű burgonyát hamar elkapkodták, és a helyzet egyre kedvezőtlenebbé vált."
Idén a kormány előrejelzése szerint kedvezőbb termés várható. "Júliustól árcsökkenésre és stabilizálódásra számíthatunk" - nyilatkozta Okszana Lut mezőgazdasági miniszter.
A CsMAKP kutatóintézet, amely a kormány számára nyújt tanácsokat, arra a megállapításra jutott, hogy az alapvető élelmiszerek, közüzemi díjak és gyógyszerek áremelkedése miatt a szegényebb rétegeket különösen sújtó infláció áprilisban meghaladta a 20%-os szintet. Ez a mutató tíz százalékponttal magasabb a hivatalosan közzétett inflációs rátánál.
Oroszországban a nyugdíjasok a lakosság több mint egynegyedét alkotják, ami jelentős részesedést jelent. 2023 áprilisi adatok szerint az átlagos havi nyugdíj 23 448 rubel volt, ami körülbelül 4,5 forintnak felel meg. Érdemes megjegyezni, hogy reálértékben a nyugdíjak a tavalyi év során csökkentek, azonban 2025 eleje óta egy kedvező tendenciát mutatva 1,4%-os növekedést tapasztalhattunk.