Magyarországon nem tapasztalható olyan tűzvész, mint ami Los Angelesben történt, hiszen a helyi körülmények és az éghajlat jelentősen eltérnek az amerikai nagyvárosétól.

A katasztrófavédelem szakértője beszél arról, milyen bozót- és erdőtüzek jellemzőek hazánkban és mi az, ami nehezíti az oltásukat.

Nem túlzás azt mondani, hogy szinte az elmúlt hetekben az egész világ a Los Angelest sujtó tűzvészre figyelt, és azon izgult, hogy minél hamarabb meg tudják fékezni a lángokat a tűzoltók, akiknek brutálisan nehéz volt a dolguk a száraz növényzet és viharos szelek miatt.

A beszámolók szerint a Los Angeles-i erdőtűzben több mint 10 ezer ingatlan semmisült meg, és több mint 150 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A tűz megfékezését a nagy szél, a szélsőségesen száraz időjárás, a rossz látási viszonyok, az emberhiány és a térség elavult vízellátó rendszerei is hátráltatták.

2024-ben Magyarországon a tűzoltók összesen 8598 alkalommal reagáltak szabadtéri tüzekre. A lángok által pusztított terület összességében meghaladta a hatezer hektárt. Különösen az erdős és vegetációval borított területeken 3600 esetben kellett beavatkozniuk, tükrözve a tűzoltóság erőfeszítéseit a természeti környezet védelmében.

Hazánkban szerencsére a környezeti adottságok teljesen eltérnek az amerikai helyzettől, így szinte lehetetlen olyan pusztító, kontrollálhatatlan szabad tűzvész, mint amilyenek az Egyesült Államokban előfordulnak. Ugyanakkor a lakatlan területeken már előfordultak olyan tüzek, amelyek megfékezésén a tűzoltóknak akár egy hétig is keményen kellett dolgozniuk.

Magyarországon az időjárási, domborzati és vegetációs sajátosságok miatt a nagy kiterjedésű, nehezen ellenőrizhető erdőtüzek nem jellemzőek. A hazai erdőkben inkább felszíni tüzekkel találkozhatunk, amelyek során az avar, a nyárfapihe, vagy kisebb cserjék gyulladnak meg. A koronatüzek, amelyek a fák lombozatát is érinthetik, csak ritkán fordulnak elő, és ha mégis, akkor jellemzően korlátozott területekre, főleg alföldi fenyvesekbe vagy borókás területekre összpontosulnak. A szabadtéri tüzek leggyakoribb megjelenése tavasszal és a nyári hőség időszakában tapasztalható.

- nyilatkozta a Sokszínű Vidéknek Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kommunikációs Szolgálat szóvivő-helyettese. Hangsúlyozta, hogy tavasszal a tűz terjedését elősegíti a még nem kifejlődött növényzet, valamint az előző évből megmaradt jelentős mennyiségű elszáradt növény és lomb, ami fokozott kockázatot jelent a területen.

Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat. A nyári csapadékmentes és meleg időjárásban az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, az esetek túlnyomó többségében itt is emberi gondatlanságról beszélhetünk. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között fordul elő.

Érdeklődésünkre a szakértő megosztotta velünk, hogy a szabadtéri tüzek száma 2012-ben érte el csúcspontját, összesen több mint 16 ezer eset történt. Különösen emlékezetes volt a Bugac közelében található ősborókás területén bekövetkezett tűzeset.

Egy héten át tartó intenzív erőfeszítések révén sikerült megfékezni a pusztító lángokat, amelyek 1100 hektáron, túlnyomórészt természetvédelmi területeken terjedtek el.

2017 augusztusában a Hortobágyi Nemzeti Park területén egy hatalmas tűz ütött ki, amely közel ezer hektáron pusztított.

A terület egy része annyira mocsaras, lápos volt, hogy azt sem gépjárművekkel, sem gyalog nem lehetett megközelíteni. A tűzoltók munkáját a honvédség két helikopterrel segítette, az elérhetetlen területeken égő tüzet a levegőből oltották. 2022-ben számos nagy kiterjedésű szabadtéri tűz volt, 2024 szeptemberében pedig Vas vármegyében, Csönge környékén volt hasonló kiterjedésű tűz (képeinken ez a pusztítás látható - a szerző).

Dóka Imre szavaiból kiderült, hogy a szabadtéri tüzek eloltásakor a tűzoltók legfőbb kihívása a vízforrások hiánya. Az erdők és mezők távoli részein, ahol nem találhatóak települések vagy természetes vízfolyások, a megfelelő mennyiségű oltóvizet kell eljuttatniuk a tűz gyűrűjéhez. Ez a feladat komoly logisztikai nehézségeket ró a tűzoltókra, hiszen a vízszállítás sokszor időigényes és bonyolult.

A szabadtéri tüzeknél a legfontosabb feladat a tűz gyors körülhatárolása és a lángok terjedésének megfékezése. Ha a tűz közelében lakott területek találhatók, elengedhetetlen, hogy a tűz terjedési irányában élőket azonnal tájékoztassuk. Amennyiben a helyzet súlyosbodik, és a tűz elkerülhetetlenül közelít, szükséges a lakosság kiürítése, hogy megőrizzük az emberek biztonságát.

- szögezte le a szóvivő-helyettes, akit megkérdeztünk arról is, hogy mikor kell elrendelni tűzgyújtási tilalmat.

A tűzgyújtási tilalom elrendelése akkor válik szükségessé, amikor az erdő talaján található lehullott növényi anyagok nedvességtartalma rendkívül alacsony szintre csökken. Ez a tilalom azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani az erdőkben, fás területeken, facsoportokban, útszéli fasorokban, valamint ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A kerti égetés kérdésében az önkormányzatok döntenek, és ahol az önkormányzat nem rendelkezik a zöldhulladék égetésére vonatkozó rendelettel, ott a tevékenység tilos.

A tűzoltó őrnagy végül arra figyelmeztetett, hogy a tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. Érdemes mindig a közelben tartani egy olyan eszközt, amellyel gyorsan megfékezhetjük a lángokat, valamint néhány vödör vizet vagy a kerti slagot, hogy szükség esetén azonnal el tudjuk oltani a tüzet. Ha pedig a szél felerősödik, az égetést azonnal le kell állítani. Évente számos súlyos égési sérülés és tragikus kimenetelű baleset történik a kerti tüzekből kiinduló esetek miatt, ezért fontos, hogy mindig körültekintően járjunk el.