Olyan drámai EU-szankciók várhatóak Oroszország ellen, hogy még a Kreml is hevesen reagált az eseményekre.
Az Európai Unió újabb, még szigorúbb szankciókat tervez Oroszország ellen, miután Moszkva figyelmen kívül hagyta a blokk által megfogalmazott tűzszüneti ultimátumot. A tervezett intézkedések célja, hogy fokozza a háborús nyomást, és megbénítsa az orosz gazdaság kulcsszektorait, különösen az energetikai és pénzügyi területeken. A hírek nyilvánosságra kerülése után a Kreml azonnal heves ellenreakcióval válaszolt.
Az Európai Unió újabb szankciókat tervez Oroszországgal szemben, miután Moszkva nem válaszolt a blokknak a 30 napos tűzszünetre vonatkozó ultimátumára. Az Európai Bizottság keddi közleménye alapján az új intézkedések célja, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, és elősegítsék a béke mielőbbi helyreállítását.
A szerdán várhatóan elfogadott 17. szankciós csomag mellett már elindult a munka egy 18. csomag előkészítésén is.
A legfrissebb szankciók célja, hogy tovább rombolják az orosz gazdaság stabilitását, különös figyelmet fordítva az energia- és pénzügyi szektorokra. Ezek a lépések az ukrajnai konfliktus felfüggesztéséről szóló megállapodás hiányában kerülnek bevezetésre.
Mint az Euractiv megtudta, Litvánia és Svédország pénzügyminiszterei a büntetőintézkedések további szigorítását szorgalmazzák, különös tekintettel az árnyékflotta néven ismert orosz olajszállító hajóflottára, amely az árplafon kijátszására szolgál. A litván miniszter szerint a bankszektor leválasztása a globális pénzügyi rendszerről is napirenden van, valamint harmadik országokra is kiterjesztenék a korlátozásokat, ha azok közreműködnek a szankciók kijátszásában.
Franciaország komoly és precíz szankciós intézkedéseket tervez, amelyek akár 500%-os vámot is magukban foglalhatnak az orosz olajimport tekintetében - tájékoztatta a közvéleményt keddi nyilatkozatában Emmanuel Macron államfő.
A 17. szankciós csomag olyan intézkedéseket foglal magában, mint a célzott vízumtilalmak, vagyonbefagyasztások, exportkorlátozások, valamint újabb szereplők listázása, akik a szankciók kijátszásában közreműködnek. Mivel a csomag kompromisszumos megközelítést képvisel, valószínű, hogy Magyarország és Szlovákia nem fog vétózni, hiszen mindkét ország jelentős mértékben függ az orosz energiaforrásoktól.
Az Európai Unió már a júliusi szankciók meghosszabbítására összpontosít, és aktívan dolgozik olyan technikai "kerülőutak" kidolgozásán, amelyek révén a jelenlegi rendszer fenntarthatóbbá válhat.
Hatástalanítva a magyar-szlovák vétófegyvereket, kereskedelmi korlátozásokként kezelnék a szankciókat, így azok elfogadására elégséges a minősített többség is.
Az uniós nyomásgyakorlás közvetlen előzménye Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felajánlása volt, hogy csütörtökön személyesen találkozna Vlagyimir Putyinnal Törökországban. Bár a Kreml hivatalosan nem reagált, Putyin a hétvégén feltétel nélküli isztambuli tárgyalásokat sürgetett. Donald Trump amerikai elnök kedden úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy közvetítőként részt vesz a találkozón. A háború első hónapjaiban már zajlottak orosz-ukrán béketárgyalások Isztambulban, de azok eredménytelenül zárultak.
A Kreml most határozott válaszlépést tett az uniós szankciós csomaggal kapcsolatban, amelyben kifejezte álláspontját és aggodalmait.
"Oroszországgal nem lehet így beszélni" - mondta Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.
