Riasztó jelek érkeztek a balti államokból: egy magyar vétó az unióban drámai változásokat idézhet elő.

Az Észt Köztársaság külügyminisztere, Margus Tsahkna figyelmeztetett arra, hogy súlyos pénzügyi következményekkel járna az uniós adófizetők számára, amennyiben Magyarország megakadályozná az orosz szankciók meghosszabbítását. Kiemelte, hogy ha a befagyasztott orosz vagyonokat felszabadítanák, akkor a G7-országoknak és az Európai Uniónak kellene felelősséget vállalnia az Ukrajnának nyújtott, több milliárd eurós támogatásokért. Tsahkna a szankciók fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, sőt az orosz vagyonok lefoglalásának sürgetésére is felszólított, miközben Belgium és más uniós tagállamok jogi problémákat vetettek fel ezzel kapcsolatban.

Az észt külügyminiszter szerint komoly anyagi kockázatot jelentene az Európai Uniónak, ha Orbán Viktor kormánya valóban blokkolná az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását. Margus Tsahkna a Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta: ha a szankciók lejárnak, akkor az Ukrajnának nyújtott, orosz vagyonra alapozott hitelek biztosítéka szűnne meg.

A fő kihívás abban rejlik, hogy ezek az eszközök, melyek biztosítékot nyújtanak a kölcsönhöz, valószínűleg eltűnnének.

„Tedd a magad módján egyedivé a mondanivalódat!” - hangzott el.

Az Európai Unió és a G7 országai 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót érő orosz vagyont fagyasztottak be, hogy támogassák Ukrajnát egy 50 milliárd eurós hitelkeret révén. Ebből a pénzügyi terhekből 20-20 milliárd euró az EU és az Egyesült Államok felelőssége lenne, amennyiben a biztosítékok megszűnnének. Tsahkna hangsúlyozta, hogy "ha a szankciókat blokkolják, azok érvényüket vesztik, és a központi banki eszközöket visszaadják Oroszországnak, Putyinnak, mintegy jutalomként - ezt semmiképpen sem engedhetjük meg."

Az észt vélemény szerint a befagyasztott eszközök helyett a teljes lefoglalás lenne a legbiztonságosabb és legátláthatóbb megoldás, ám ez jogi nehézségekbe ütközik. Belgium, amely a legnagyobb részesedéssel bír, mintegy 190 milliárd eurónyi vagyonnal, ellenáll az elkobzásnak. "Álláspontunk nem változott: a lefoglalás jelenleg nem lehetséges a hozzá kapcsolódó kockázatok miatt" - nyilatkozta Vincent Van Peteghem belga költségvetési miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a befagyasztott eszközök sokkal hasznosabbak lehetnek a béketárgyalások során, mint egy gyors elkobzási intézkedés.

az együttműködés kulcsfontosságú a regionális stabilitás megőrzésében. "A közép-európai országok közötti párbeszéd elengedhetetlen, hiszen csak közösen tudjuk kezelni a felmerülő kihívásokat" - tette hozzá Tsahkna. Az észt diplomácia vezetője kiemelte, hogy a belga félelmek jogosak, és a jövőbeli lépések precedens nélküli hatással lehetnek a térség biztonsági helyzetére. "Bár a helyzet rendkívül összetett, elkötelezettek vagyunk a diplomáciai megoldások mellett, és mindent meg fogunk tenni a kölcsönös bizalom erősítése érdekében" - zárta szavait.

szerinte Magyarország gazdasági helyzete erősen függ az uniós forrásoktól.

"Tudom, hogy számos kihívással néznek szembe a gazdaság terén" - fűzte hozzá.

Végül Tsahkna rávilágított, hogy Oroszország igyekszik kijátszani a szankciók rendszerét, például azzal, hogy harmadik feleknek értékesíti a befagyasztott vagyonokat, abban a reményben, hogy ezek a jövőben újra hozzáférhetővé válnak. "Nyilvánvaló, hogy Oroszország célja, hogy ezeket az eszközöket alkudozási alapként használja."

De a tény az, hogy ezek az eszközök nincsenek náluk, Európában vannak befagyasztva

- hangsúlyozta. Szerinte a szankciós rendszer jövője végső soron a béketárgyalások eredményétől, valamint az Egyesült Államok, akár Donald Trump vezetésével történő, aktív részvételétől függ.