Óriási robbanás várható az MI-buborék terén, és a szakértők figyelmeztetnek: a következmények súlyosabbak lehetnek, mint amiket a dotkomlufi kipukkanása okozott.
Manapság a mesterséges intelligencia a figyelem középpontjában áll, és a piacon tevékenykedő cégek részvényei szépen felfelé ívelnek. Az Nvidia, a világ legértékesebb vállalata, is ennek a technológiai forradalomnak (és persze saját kiváló GPU-i teljesítményének) köszönheti kiemelkedő helyezését. Azonban egy amerikai vagyonkezelő, az Apollo Global Management vezető közgazdásza, aki híres arról, hogy rövid, de hatékony elemzéseivel sokkolja a pénzügyi világot, most figyelmeztetett: a történelem hamarosan újra megismételheti önmagát. A legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó részvények értéke már túlságosan elrugaszkodott a valóságtól, hasonlóan ahhoz, ahogyan a dot-com lufi idején történt.
Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a kockázati tőkések szemet gyönyörködtető jövedelemtermelő lehetőségeket véltek felfedezni az internet világában, és ennek megfelelően dollárbilliókat öntöttek a piacra. Az internetes vállalatok részvényei szédületes magasságokba emelkedtek, azonban nem sokkal később a helyzet drámaian megváltozott, és a részvényárfolyamok meredeken zuhanni kezdtek. Ekkor számos cég, köztük olyan iparági óriások is, mint az Amazon, súlyosan megsínylette a lufi kipukkanását. Az egész eseménysorozat végül egy komoly recessziót eredményezett, amely mély nyomokat hagyott a gazdaságban.
Az említett közgazdász, Torsten Slok szerint valami hasonló folyamat várható a mesterséges intelligenciában érdekelt cégeknél, például az Apple-nél, az OpenAI-nél, a Microsoftnál, a Google-nél és az Amazonnál is. Ezek a cégek hatalmas részvényárfolyam-emelkedést tapasztalhattak az elmúlt években, amit az MI-alapú vállalkozásokba történő befektetések hajtottak, viszont a kialakuló buborék most sokkal jobban feszül, mint az internetes megfelelő esetében.
Slok egy frissen publikált kutatási anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy a 1990-es évek IT-buborékja és a jelenlegi mesterséges intelligencia (MI) körüli eufória közötti lényegi eltérés abban rejlik, hogy a mai S&P 500 indexben szereplő tíz legnagyobb cég a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben van túlértékelve. Szavai szerint, ha a MI-kereskedelem valóban buboréknak számít, akkor az valójában egy még nagyobb buborék, mint amilyen a dotcom-krach idején kialakult. E megállapítását széles körben megosztották a közösségi médiában és a pénzügyi szakmában, felkeltve a szakértők érdeklődését.
Slok szerint a befektetők olyan agresszíven fogadnak most a mesterséges intelligencia óriásokra, hogy az érintett részvények árfolyamai elszakadtak a tényleges bevételektől, még jobban, mint ahogy a tech-klasszikusok idejében, a kilencvenes években történt. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy a teljes részvénypiac egészsége nagyon kevés cég teljesítményétől függ. "Ha az Nvidia tüsszent, az egész piac megfázhat." A probléma az, hogy a Wall Street úgy kezeli a mesterséges intelligenciát, mintha már minden ígéretét beteljesítette volna, a termelékenységi forradalomtól a billió dolláros költségmegtakarításig. A potenciált bizonyosságként árazzák be, annak ellenére, hogy ezeknek a nyereségeknek a nagy része még nem valósult meg.
Ennek a forgatókönyvnek komoly következményei lehetnek. Mint ahogy a Gizmodo is hangsúlyozza, 1999-ben az internet forradalmasította a világot, de a befektetők túlságosan elragadtatták magukat, és olyan vállalatokat túláraztak, amelyek végül nem tudták beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Ma, a mesterséges intelligencia világában hasonló jelenségek figyelhetők meg. Jelenleg szinte minden vállalat eredménybeszámolója említi az MI-stratégiákat, akárcsak 1999-ben, amikor a cégek nevei után a .com végződést fűzték. A mesterséges intelligencia mostani, még csak sejtett potenciálja miatt emelkednek a részvényárak, de ez nem feltétlenül a tényleges teljesítménynek köszönhető. A piac jelenleg úgy értékeli a tíz legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatot, mintha azok verhetetlenek lennének – ami sosem jelent jót.
Ha a dotcom-buborék párhuzama helytálló, akkor a Tom's Hardware megjegyzése szerint óriási konszolidációs folyamatok várhatóak a piacon. Ebben a forgatókönyvben a legnagyobb cégek közül sokan megmaradnak, de drasztikus mértékben csökkentik a befektetéseiket. A spekulatív mesterséges intelligencia vállalatok valószínűleg kudarcra vannak ítélve, míg azok, akik stabilabb és sokféle bevételi forrással bírnak, mint például a Google, a Meta és az Amazon, valószínűleg átvészelik a válságot, bár a befolyásuk mértéke csökkenhet.
Ahogyan a dotcom-lufi kipukkanása sem vetett véget az internet fejlődésének, úgy a mesterséges intelligencia körüli hype kipukkanása sem fogja eltüntetni ezt az izgalmas technológiát. A mesterséges intelligencia továbbra is fejlődni fog, és hasznos eszközként fog szolgálni, csupán nem fogják minden problémára a megoldás egyedüli forrásaként tekinteni.
Az igazi kérdés most az, hogy a befektetők mennyit hajlandóak áldozni egy olyan profit reményében, amely talán évekig elmarad, vagy soha nem is érkezik meg. A piaci buborékok nem azért robbannak szét, mert a technológiai újítások hamisak, hanem mert a befektetői elvárások drasztikusan túllépik a valós helyzetet, és a könnyű pénzáramlás hirtelen megszűnik. Minél inkább bíznak a Wall Street-en a mesterséges intelligencia tökéletességében, annál inkább sebezhetővé válik ez a piaci fellendülés.
