Romantika, nevetés és felejthetetlen melódiák egyvelege: a Kecskeméti Nemzeti Színház színpadán életre kelt a Lili bárónő. A színdarab varázslatos atmoszférája és könnyed humorral átszőtt története minden néző szívét megdobogtatja. Élvezd a bájos karakter

A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház idei évadának nyitó nagyszínházi előadásaként a közönség végre megismerheti Huszka Jenő és Martos Ferenc klasszikus operettjét, a Lili bárónőt. Az előadás rendezését Béres Attila vállalta, így a nézők egy friss, izgalmas interpretációval találkozhatnak.

A darab középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili (Vajda Boróka) és a jóképű, ám elszegényedett Illésházy gróf (Koltai-Nagy Balázs) szerelme áll, amelyet félreértések és szívszorító, ugyanakkor derűs helyzetek kísérnek. Gazdag humorforrás Malomszegi báró (Sipos Imre) karaktere, aki mindenáron igyekszik az arisztokraták világába beilleszkedni.

A szubrett szerepében Szabó Dorottya brillírozik, aki a bájos Clarisse művésznőt kelti életre, míg a táncos komikus szerepét Járai Máté tölti be, aki virtuóz módon formálja meg Frédit.

A történetet ugyancsak színesítik az Illésházy nővérek, avagy a két vénkisasszony, Agatha (Magyar Éva) és Krisztina grófnő (Csapó Virág), valamint a Becsei tiszttartót alakító Fazakas Géza. A produkció egyik különlegessége, hogy Hegedűs Zoltán tucatnyi különböző alakban bukkan fel az előadás során.

A "Lili bárónő" című operett rendezője, Béres Attila, mély és személyes kapcsolatot ápol e művel, valamint Kecskeméttel. Az operett iránti elkötelezettsége már többször megmutatkozott, hiszen 2005 óta 19 éven keresztül telt ház előtt játszották az Operettszínházban. Szentpéterváron is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a 2006-os premier óta folyamatosan műsoron van, és az Arany Maszk Fesztiválon, Oroszország legnagyobb színházi eseményén, a legjobbnak ítélt produkciók közé került.

Azóta is sokszor kérték már, hogy rendezze meg újra a Lili bárónőt, de sosem vállalta el. Azonban amikor Cseke Péter megkereste, hogy lenne-e kedve egy zenés darabot színpadra állítani Kecskeméten, akkor azonnal igent mondott. "Mindig örömmel jövök vissza, mert számomra nagyon fontos történetek születtek itt. Ilyen volt például a Pillantás a hídról, A Karamazov testvérek, a Csárdáskirálynő vagy a Chicago. Szívesen jövök, mert ez egy jó színház, nagyszerű társulattal. A Lili bárónő termékeny talajra hullott Kecskeméten."

A rendező úgy véli, a darab kortalan sikerének titka a történet emberközeliségében rejlik, ugyanis szerinte a Lili bárónő nem egy sablonos operett. "A felszín mögött mély emberi történetek rejlenek, ezért hiszem, hogy a mai nézők is át tudják élni és saját élményeikhez kapcsolni. Fontosnak tartom bebizonyítani, hogy az operett nem pusztán szórakoztatás: hús-vér emberekről szól, és ha komolyan vesszük, képes megérinteni bennünket" - fogalmazott a rendező, aki alkotótársaival jócskán leporolta a darabot.

A koreográfiát Bodor Johanna álmodta színpadra, akinek munkáját Raj Martin segítette koreográfusasszisztensként. A látványvilágot Erős Hanna teremtette meg, ő tervezte a díszleteket és a jelmezeket is. Ari-Nagy Barbara dramaturg tovább finomította a korábbi Gádor Béla és Darvas Szilárd-féle szövegváltozatot. A zenei vezető Iván Sára, aki karmesterként Drucker Péterrel együtt vezényli a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekarát. Zenei munkatársként Csiszer Máté, Lestákné Valasek Szilvia és Madarász Éva Andrea működtek közre.

A kecskeméti Lili bárónő varázslatos könnyedséggel és eleganciával bír, miközben mély emberi érzelmeket is felszínre hoz. Ez a darab igazi színházi csemege, amely egyszerre vonzza a régi operett-rajongókat és azokat is, akik most lépnek be a műfaj világába. A bemutató óriási közönségsikere világossá tette, hogy a Lili bárónő ma is megőrzi frissességét, élénkségét, szórakoztató jellegét, és egyben képes megérinteni a lelkeket.

Az előadás során megdöbbentő hangélmények várnak ránk, hiszen pisztolylövések zaja tölti be a teret, miközben vibráló fények, stroboszkóp hatások keltik életre a látványt!