Sajnos nem kedvező hírekkel szolgálhatunk a dohányosok számára: az Unió jelentős áremeléseket tervez a cigaretták és egyéb dohánytermékek esetében.

A legfrissebb európai uniós reform célja a dohánytermékek fogyasztásának csökkentése lenne. Ez a kezdeményezés azonban nemcsak a dohányárak emelkedésével, hanem jogi kihívásokkal is szembesülhet.

A dohánytermékek palettája ma már messze túlmutat a hagyományos cigarettán; magában foglalja a különböző nikotinos fogyasztási formákat is. Az Európai Bizottság legújabb reformtervezete, amely a jövedéki adók emelésére irányul, jelentős áremelkedést hozhat a dohánytermékek piacán, érintve ezzel számos terméket - számol be erről az Index. A lakosság egy része rendszeresen él ezekkel a termékekkel, míg mások elvből tartózkodnak tőlük, ami miatt a javasolt intézkedés széleskörű vitákat generál a különböző társadalmi rétegek között. Ráadásul a reform fogadtatása is változó az európai országok között, tükrözve a helyi kultúrák és szokások eltéréseit.

A dohányárak emelésének fő célja a dohánytermékek használatának csökkentése és a társadalom egészségének védelme.

Az új európai uniós adórendszeri reform célja, hogy egységesítse az európai piacot és csökkentse a dohánytermékek fogyasztását. A javasolt intézkedések szerint a hagyományos cigaretták esetében 1000 szálra 139%-os jövedéki adóemelés lépne életbe, míg a hevített dohánytermékeknél 1000 szálanként 108 euróval növekedne az adó mértéke. A legszembetűnőbb változás azonban a szivarokat és szivarkákat érintené, ahol a jövedéki adó 1090%-os emelkedése várható. E változások következményeként a fogyasztói árak is jelentősen emelkednének: a hagyományos cigaretta ára például a jelenlegi körülbelül 2500 forintról akár 3500 forint fölé is ugorhat, ami legalább 1000 forintos drágulást jelentene.

Felélénkülő feketepiac: új kihívások és lehetőségek a rejtett gazdaság világában.

A változás, mint ahogy hasonló piaci intézkedések nyomán is történt, a feketepiac élénkülését hozná magával. A magyar és számos európai ország lakossága jelentős részének az új ár megfizethetetlen lenne, ami az illegálisan vagy ellenőrizetlenül beszerzett termékek elterjedéséhez szintén hozzájárul - ezek ráadásul az egészségre fokozottan káros anyagokat is tartalmazhatnak. A kiskereskedők és dohányiparban dolgozók pedig szintén elszenvedői lennének a változásnak.

A javasolt intézkedés gyengíti a nemzeti önrendelkezést.

Elisabeth Svantesson, Svédország pénzügyminisztere, már kifejtette véleményét a vitatott témával kapcsolatban. Habár elsősorban a svéd piacon elérhető nikotinpárnákra helyezte a hangsúlyt, nem elhanyagolható, hogy a dohányhelyettesítő és leszokást támogató termékek áremelkedése súlyos következményekkel is járhat. Svédország mellett Magyarország és számos más európai uniós ország is aggodalmát fejezte ki a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket a nemzeti szuverenitás gyengítésére, a nemzeti tekintély aláásására, valamint a gazdasági sajátosságok figyelmen kívül hagyására irányuló lépésként értékelnek. Ezzel az önrendelkezés joga is komoly kérdéseket vethet fel a jövőben.