A magyar szabadságharc hőse árulónak lett kikiáltva | 24.hu A magyar szabadságharc kiemelkedő alakját árulónak titulálták, ami mélyen megosztotta a közvéleményt. A történelmi események árnyékában sokan kétségbe vonták a hős bátorságát és elkötelezettségé
Görgei Artúr és csapata 176 évvel ezelőtt, 1849. augusztus 13-án adta meg magát az orosz intervenciós erők vezetője előtt. A híres honvédtábornok emiatt számos kortársa szemében árulónak számított, és máig sokan osztják ezt a nézetet. Pedig a szabadságharc kimenetele már jóval korábban el volt dőlve - olvasható a Rubiconban.
Miután I. Miklós orosz cár katonai támogatást nyújtott Ferenc Józsefnek, a magyar hadsereg súlyos létszámhátrányba került. Az addig viszonylag kiegyenlített erőviszonyokat drámaian felborította az a mintegy 200 ezer orosz katona, akik a Kárpátok irányába áramlottak. E katonai erőfeszítések következményeként számos csatában, köztük a Segesvár melletti összecsapásban is, a honvédség súlyos vereséget szenvedett el.
A sorsfordító csapás azonban a temesvári ütközetben következett be, ahol Haynau győzelme végleg megpecsételte a szabadságharc jövőjét, elrabolva minden reményt a sikeres küzdelemhez.
Görgei eközben a Felvidék festői hegyei között mesteri hadműveleteket hajtott végre, amelyek során napokon át sikerült kijátszania az orosz főerejét. E stratégiai bravúrok következtében még I. Miklós figyelmét is felkeltette. Végül a Bánság irányába vette az útját. Amikor értesült a temesvári vereségről és a déli hadtest megsemmisüléséről, éppen Arad környékén állomásozott.
A kudarcok hírére augusztus 11-én a haditanács elé terjesztette a kapituláció ügyét, ahol a jelenlévő 80 tábornok - mindössze két ellenszavazattal - végül a fegyverletétel mellett döntött. A vezetők úgy ítélték meg, hogy a reménytelen helyzetben minden további harc csupán felesleges vérontás lenne, ezért a több tízezer magyar katona életének megóvása érdekében hozták meg ezt a döntést.
Görgei a következő napokban igyekezett tárgyalni az oroszokkal, de azok rendre elutasították a megkereséseit. Így a fővezérnek nem maradt más alternatívája: augusztus 13-án, a Magyarvilágos és Románvilágos közötti síkságon, egy középkori vár romjai alatt letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt.
Ezt követően megkezdődött a véres megtorlás időszaka, amely során több száz embert ítéltek halálra golyó vagy kötél által, míg ezrek kerültek várfogságba. Görgei egészen az 1867-es kiegyezésig Klagenfurtban, császári őrizetben élt. Hazatérése után a tábornokot számos megpróbáltatás érte: rendszeresen rágalmazták, és árulónak hívták, de sorsát - 1916-ig terjedő hosszú élete során - mindig méltósággal viselte.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő pillanatot jelent a magyar történelem és a nemzeti identitás szempontjából. E fontos események kapcsán lapunk már több ízben foglalkozott a harcokkal és a korszak meghatározó személyiségeivel. A következőkben néhány, korábbi cikkeinkből származó részletet kínálunk az olvasók számára:
