Csendes pillanatokban egy jelentős törvénycsomag került bemutatásra Lázár János által.
Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden egy átfogó törvénymódosító csomagot nyújtott be az országgyűlésnek, amely a hazai közlekedési szabályozás számos területét átalakíthatja. Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot, változások jöhetnek többek között a közúti ellenőrzésekben, a határátlépés rendjében, az útdíjrendszerben, a közösségi közlekedésnél és a vasúti engedélyezésben is.
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, csendes bejelentés keretében egy átfogó, összesen 35 oldalas javaslatcsomagot tett közzé, amely a közlekedési törvény számos pontját érinti. A tervezet célja, hogy jelentős módosításokat eszközöljön a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés területén, ezzel új irányokat és lehetőségeket teremtve a különböző szállítási módok számára.
Bár nem a legfőbb prioritás, mégis lényeges szabályozói változás, hogy az úthálózat fejlesztésével kapcsolatban új tartalmi szempontokat vezetnek be. A tervezési folyamatok során a jövőben arra is figyelmet kell fordítani, hogy a közúti infrastruktúrát helyettesítő kompátkelések is szerepet kapjanak.
Ez egy lényeges átalakulás lehet, különösen olyan területeken, ahol a hídépítési projektek helyett költséghatékonyabb alternatívát kínálhat a kompok fejlesztése.
A hétköznapokban az autósok számára sokkal fontosabb lépés, hogy a közúti ellenőrzések során új jogosultságokat kapnának a hatóságok. A rendőrség a jövőben kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatna a közúton veszteglő, forgalmat akadályozó járművekkel szemben, így például könnyebben intézkedhetne az akadályok eltávolítása érdekében.
A közlekedési hatóság és az ellenőrök testkamerát viselhetnének, valamint kép- és hangfelvételt készíthetnének.
A közlekedési hatóság ellenőrzési jogosítványai is bővülnének:
a javaslat szerint az eddigieknél szélesebb körben, önállóan is intézkedhetnének, például bírság kiszabásával.
Lényeges, hogy az alternatív üzemanyagok és az elektromobilitás elősegítésére vonatkozó jogszabályokat is frissítsük. Ez a csomag célja, hogy az EU új, Alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló AFIR-rendeletet beemelje a nemzeti jogrendbe. Ennek keretében az elektromos töltőinfrastruktúra egységesítése, fejlesztése és a hozzáférhetőség javítása kerül fókuszba, hogy elősegítse a fenntartható közlekedést.
A vasúti közlekedés terén bekövetkező legfontosabb változások közé tartozik, hogy világosabbá válik, mely létesítmények és tevékenységek igényelnek műszaki engedélyt. Az új szabályozás értelmében például az állomásokon elhelyezett felvonók és mozgólépcsők, valamint a különböző felszíni és föld alatti infrastruktúrák is az engedélyköteles kategóriába fognak tartozni.
Egy újabb módosítás, hogy a korlátozott mértékű vasúti forgalom kizárólag a közlekedési hatóság engedélyével működhetne.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha egy vasúti vonalon a megszokott közlekedés lehetőségei valamilyen okból, például pályafelújítás, műszaki hiba, biztosítóberendezés-kiesés, vágányzár vagy más rendkívüli tényezők következtében korlátozódnak, akkor a vasúttársaságok nem alkalmazhatnának automatikusan ideiglenes, csökkentett biztonsági szintű üzemmódot. Ehelyett előzetesen engedélyt kellene kérniük a közlekedési hatóságtól. A módosítás célja, hogy minden ilyen szituációt külső szakmai kontroll alá vonjanak, és megvizsgálják, hogy a korlátozott működés biztonságosan megvalósítható-e. Szükség esetén a hatóságok további feltételeket is előírhatnának. Ez elvileg hozzájárulna a közlekedésbiztonság növeléséhez, ugyanakkor várhatóan több adminisztratív terhet és hosszabb engedélyezési folyamatokat jelentene a vasúti üzemeltetők számára.
Egy izgalmas újításként tervezik bevezetni az államhatárhoz érkező járművek számára az előzetes időpontfoglalási rendszert. Ez a megoldás jelentősen megkönnyítheti a határátlépés folyamatát, és hozzájárulhat a forgalom gördülékenyebbé tételéhez.
Amennyiben a parlament jóváhagyja, a kormány lehetőséget kap arra, hogy konkrétan meghatározza, mely tehergépkocsi-kategóriák és határátkelők esetében biztosítanák a várakozás nélküli kilépést előjegyzés alapján. Ez jelentős mértékben hozzájárulhat a már évek óta fennálló torlódások csökkentéséhez a forgalmas határszakaszokon.
A közlekedési szektorban a személyszállítási szabályok várhatóan változni fognak. A javaslat értelmében az önkormányzatoknak a jövőben részletesebb információkat kellene nyújtaniuk a közszolgáltatás keretében működő autóbuszflottájukról, a járművek beszerzésének finanszírozási forrásairól, valamint arról, hogy milyen mértékben felelnek meg a "tiszta járművek" arányára vonatkozó előírásoknak. Ez a lépés az uniós normákhoz való alkalmazkodást célozza, és célja a fenntarthatóbb járművek beszerzésének előmozdítása.
A tervezet a közigazgatási bírságok kiszabásának elveit is módosíthatná: a bírság meghatározásakor új szempontként jelenne meg a jogsértéssel okozott hátrány mértéke. Ez differenciáltabb bírságolást tenne lehetővé, különösen súlyosabb mulasztások esetén.
Az útdíjrendszerrel összefüggésben szintén uniós jogharmonizációra kerülne sor. A tervezett módosítás magában foglalná az útdíjrendszerek közötti átjárhatóságra vonatkozó szabályokat, ami elősegítené, hogy a járművek zökkenőmentesen és egységes díjfizetési keretek között közlekedhessenek az EU-tagállamok határain belül.
