Az Alteo különös figyelmet szentel a szerbiai szélturbinákra, a horvát naperőművekre és a szlovákiai vízerőművekre, amelyek iránti érdeklődése folyamatosan növekszik.
Az Alteo, a megújuló energia szektor egyik kiemelkedő szereplője, ambiciózus tervekkel vág neki a jövőnek: terjeszkedéssel és jelentős beruházásokkal kívánja növelni a működési szintjét, miközben a regionális fenntarthatósági bajnok címére is pályázik. A vállalat célja, hogy a hulladékfeldolgozási tevékenységeit megerősítse, és drámai mértékben bővítse a megújuló energiaforrások kapacitását, ugyanakkor a földgáz szerepét sem kívánja háttérbe szorítani. Az euróban több milliárdos, határokon átnyúló projektek révén a megújuló energiaforrások kiaknázására összpontosítanak, és a terjeszkedés során a fő tulajdonosuk, a régióban jól ismert Mol segítségére is támaszkodnak.
az Alteo, nem csupán méretét szeretné gyarapítani, hanem földrajzi jelenlétét is jelentős mértékben kiterjesztené. Az ötéves stratégiai tervük keretében célul tűzték ki, hogy az energiatermelési kapacitásukat több mint tízszeresére növeljék, és az adózás előtti eredményüket is közel hétszeresére emeljék. Ifjabb Chikán Attila, a vállalat képviseletében, a Portfolio által megrendezett Alteo Befektetői Klub eseményén, amely a nemrégiben megnyílt Kimpton Bem hotel elegáns környezetében zajlott, hangsúlyozta, hogy a vállalkozás nemcsak a számok növelésére törekszik, hanem egy fenntarthatóbb jövő megteremtésére is.
regionális fenntarthatóságig bajnok legyen 2030-ra.
Előadásából, és az azt követő, zömében magán- és intézményi befektetők részvételével zajlott beszélgetésből több részlet is kiderült arról, hogy mindezt mire alapoznák, hogyan érnék el, és mire számíthatnak a részvényesek.
A célok valóban ambiciózusak: az Alteo jelenleg több mint 110 MW saját erőművi kapacitását (bár ennél jóval többet, 1000 MW felettit menedzsel, így a cég rendelkezik a legnagyobb naperőművi kapacitás felett Magyarországon) 2030-ra 1500-2000 MW-nyira növelnék, és összességében 300 millió euró feletti adózás előtti eredményt szeretnének felmutatni addig.
A vezérigazgató véleménye szerint a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése által támasztott kihívásokra adott válaszok, valamint a fenntarthatósági irányvonalak, a megújuló energiaforrások elterjedése és a körforgásos gazdálkodás előretörése alapozhatják meg a jelentős fejlődést. „Van egyfajta dinamika” - fogalmazott. A regionális bővülés szempontjából a szomszédos országok megújuló energiaforrások arányának növelésére irányuló stratégiái teremtik meg a lehetőségeket, emellett a Mol, mint a régióban már több helyen jelen lévő többségi tulajdonos, szintén támogatást nyújt. Tokai Magdolna, a cég társasági támogatásokért felelős vezérigazgató-helyettese a HVG-ben hangsúlyozta a regionális együttműködés fontosságát.
A Mol két éve szerezte meg a cégben a többségi részesedést, amelyhez két magántőkealap is csatlakozott. Az egyikük a Tiborcz István, a miniszterelnök vőjének Diófa Alapkezelő Zrt.-je által kezelt Főnix Magántőkealap, míg a másik a Jellinek Dániel által irányított Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. Riverland Magántőkealapja volt. Közösen 73,807 százalékra növelték a befolyásukat. Később a Mol Jellinek Dánielt kivásárolta a cégből. A vezérigazgató már akkor hangsúlyozta a HVG-nek, hogy a Mol belépése új lehetőségeket teremt a vállalat számára.
A vezérigazgató szerint már kijelölték a célországokat, lesznek elsődleges és másodlagos célországok. Az elsődlegesekben proaktívan lépnek majd fel: piacfejlesztéssel, a másodlagosakban a kiaknázható lehetőségek mértékében.
A külföldi projektek önálló entitások lesznek, de - legalábbis az elsődleges országokban - értéklánc-alapú megközelítéssel dolgoznak majd. Szó lehet zöldmezős beruházásokról, akvizíciókról, megújuló és szabályozó projektekről, stratégiai együttműködésről, O&M (üzemeltetési és karbantartási), szolgáltatásokról, termelésmenedzsmentről, a lényeg, mint többször is hangsúlyozták, hogy jó megtérüléssel rendelkező projekteket találjanak.
A regionális lehetőségek közül megemlítették, hogy Szerbiában új nap- és szélerőműves fejlesztések támogatására írtak ki pályázati támogatást, Horvátországban naperőműves lehetőségekben bíznak, Szlovákia pedig "a zöldítés előszobájában" van, és vízenergiás projektek optimális helyszíne. Ezek lennének az első körös országok. Kiderült, hogy már most is van külföldi jelenlétük: a Mol egyik regionális érdekeltsége számára nyújtanak szolgáltatást. 2030-re szeretnék, ha az Alteo regionális zöld platformként működne.
Egy biztos, jelenleg a energiatermelés, -tárolás és -menedzsment területein terjeszkednének a külföldi piacokon. A körforgásos gazdaság, valamint a hulladékkezelés és -feldolgozás szegmensekkel azonban nem kívánnak foglalkozni, ami részben az Éltex felvásárlásának következménye.
Az óriáskígyónak előbb alaposan el kell fogyasztania a zsákmányát, mielőtt tovább folytatja az útját.
A vállalat elsődleges piacának továbbra is Magyarországot tekinti, ahol elsősorban megújuló energiaforrásokra épülő projekteket kívánnak fejleszteni és akvirálni. Emellett céljaik között szerepel az energiatároló kapacitások növelése is, amely során a tulajdonosi szinergiák maximális kihasználására törekednek.
Eközben a fosszilis energiaforrások, különösen a gázerőművek, továbbra is jelentős szerepet töltenek be. Ifjabb Chikán Attila véleménye szerint ezek elengedhetetlenek az időjárásváltozások miatt megújuló energiákból adódó termelési ingadozások kiegyensúlyozásában. Jelenleg az energiaátmenet még nem jutott el arra a szintre, hogy a befektetések ezen a területen ne lennének jövedelmezőek, főként a szabályozói termelési kapacitás kiépítése érdekében.
A kitűzött célok megvalósításához összesen 2,5 milliárd eurós befektetésre és több százmillió eurós tőkeemelésre van szükség, amelynek előteremtése szintén kérdéses. Felmerült a hazai magán- és intézményi, valamint a nemzetközi befektetők bevonása, de a konkrét megvalósítási formákról még nem érkezett hivatalos tájékoztatás, csupán a lehetséges alternatívák mérlegelése zajlik. Középtávon elképzelhető, hogy a jelenlegi körben kibocsátásra kerül sor, míg a második körös tőkebevonás akár nemzetközi piacokon is megtörténhet.
A vezetők kifejezték, hogy hosszú távú céljuk, hogy az Alteo a Budapesti Értéktőzsdén elnyerje az "ötödik blue chip" státuszt, így csatlakozva a Richter, a Telekom, az OTP és a Mol neves társaságaihoz. Érdekes módon, korábban az Opus is szóba került, mint lehetséges jelölt erre a rangra.
Megjegyezték azonban, hogy a siker kulcsa először az eredmények bemutatása, és csak ezt követően érdemes a "blue chipség" lehetőségéről álmodozni. Mindenesetre nem zárták ki annak lehetőségét, hogy még az idén tőkebevonásra kerülhet sor, amennyiben sikerül megfelelő projekteket találni.
Az igazgató kifejtette, hogy nem az elmúlt évek erőfeszítéseinek gyümölcsét kívánják gyorsan learatni, ezzel is jelezve, hogy a vállalat továbbra is megfontolt és óvatos osztalékpolitikát követ.
A projektek alakulása kulcsfontosságú tényező, hiszen ha gyorsan érkeznek, az alacsonyabb osztalékokhoz vezethet – a kifizetések csak akkor történnek meg, ha nem veszélyeztetik a jövőbeni akvizíciókat. A cég vezetése azonban jelezte, hogy a végső döntést az aktuális részvényesi közgyűlés hozza meg, amelyre idén áprilisban kerül sor. Kovács Domonkos, az M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettese is kiemelte, hogy a prioritás most a növekedési célok finanszírozásán van.
Örömmel tölt el, hogy sokszínű vállalatként tevékenykedünk, és a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőműveink túlnyomó része már nem a kötelező átvételi tarifa (KÁT) rendszeréhez kötődik - mondta ifjabb Chikán Attila a HVG-nek adott interjújában. A nyilatkozat a kormány azon döntésére reagált, amely egy péntek éjjeli rendelettel megszüntette a KÁT inflációkövetését, ami utólag kiderült, az inflációs "extraprofitra" hivatkozva történt.
A naperőműves beruházások fellendítése érdekében bevezetett rendszer alapja, hogy az állami Mavir meghatározott, fix áron vásárolja fel az érintett naperőművekből származó elektromos áramot. Azonban a magas infláció következtében ez az ár jelentősen emelkedett.
Az Alteo vezérigazgatója kifejtette, hogy a döntés valóban nem kedvez az erőművek pénzügyi áramlásának, de - különösen az ő vállalatuk esetében - nem számít katasztrofálisnak. Noha a lépés hatással van a cég operatív működésére, az eredmények szempontjából csupán "a teljesítmény egy elenyésző részét befolyásolja".
