Az emberi érzékelés valóban sokkal bonyolultabb, mint csupán az öt klasszikus érzékszerv: látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás. Valójában a tudományos kutatások szerint számos más érzékszerv is létezik, amelyek segítenek a világ megértésében és a k
Az általánosan elterjedt nézet szerint az embert öt érzék, a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás, illetve ezek szervei, vagyis a szem, a fül, az orr, a száj és a bőr segíti a világban való tájékozódás során, csakhogy egyes szakemberek szerint ennél jóval összetettebb az érzékelésünk - írja az IFLScience. Fontos hozzátenni: nem természetfelettinek mondott, hanem tudományosan jól vizsgálható és dokumentálható képességekről van szó.
Az öt érzék koncepciója évszázadok óta foglalkoztatja az embereket, és mára már szinte mindenki kész tényként tekint rá. Az elmélet egyik legkorábbi híve Arisztotelész volt, az ókori görög filozófus, aki A lélekről című művében kifejtette, hogy az emberi érzékelés alapját a látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás alkotja. Arisztotelész gondolatai a mai napig inspirálják a filozófiai és tudományos diskurzusokat, hiszen ezek az érzékek nem csupán a valóság megértésének kulcsai, hanem a világunkkal való interakció alapvető eszközei is.
Manapság egyre több tudós kezd kétségbe vonni a korábban elfogadott nézetet. Az egyik elterjedt kritika szerint nem csupán a külső környezetet tapasztaljuk meg, hanem a belső állapotainkat is, mint például az éhség, szomjúság, szívverés vagy éppen a gyomor mozgása. Ezeket a belső érzékeléseket összefoglaló néven interocepciónak hívjuk.
Ezek a jelenségek akkor bukkannak fel, amikor a testünk különféle jeleket juttat el az agyhoz, főként az agykéreg insula nevű területére, amely felelős ezeknek a jeleknek a feldolgozásáért és értelmezéséért. Gyakran előfordul, hogy ezek a jelek az ember tudatán kívül maradnak, de az agyunk folyamatosan figyelemmel kíséri őket, ezzel pedig hozzájárul a szervezetünk működésének szabályozásához.
A hagyományos érzékek mellett léteznek olyan kevésbé ismert érzékelési formák is, mint például az egyensúlyérzék, amely a belső fülünk működésén alapul. Ez az érzék alapvetően meghatározza mozgásunkat és tájékozódásunkat a térben. Emellett a fájdalomérzés és a hőérzés, valamint a testünk helyzetének és mozgásának észlelése is nélkülözhetetlen szerepet játszik a mindennapi életünkben. Ezek az érzékek segítenek abban, hogy biztonságosan navigáljunk a világban, és reagáljunk a körülöttünk zajló eseményekre.
Az egyik leglényegesebb, de a legtöbb ember számára mégis rejtett képességünk az idő múlásának érzékelése, amit kronocepcióként ismerünk. Ez a különleges érzékelési forma nem csupán egyetlen érzékszervünk működésének eredménye, ám bizonyos kutatók mégis az érzékek családjába helyezik.
A legmodernebb, óvatos becslések alapján az ember összességében nagyjából 12-13 különböző érzékkel bír
Bizonyos filozófusok és idegtudósok ugyanakkor ennél is magasabb számban gondolkoznak.
Ami biztos: az állatvilágban számos faj meghalad minket az érzékek számában:
A tudomány által definiált érzékek mellett természetesen számos különleges és szürreális képességet is elképzeltek az emberek az idők folyamán. Ilyen például a telepátia, amely egykoron kutatók figyelmét is felkeltette, próbálva felfedezni ezt a rejtélyes jelenséget. Azonban napjainkra a tudományos közösség többsége már elveti a telepátia létezésének lehetőségét.
