Tizenkét európai ország készül fellépni Oroszország olajszállító "árnyékflottája" ellen.
Tizenkét európai ország közös fellépést tervez az orosz olajat, hadianyagot vagy Ukrajnából ellopott gabonát szállító orosz tanker- és teherhajókból álló "árnyékflotta" ellen. Moszkva ugyanis úgy kerüli meg az olajembargót, hogy tankerei más államok zászlói alatt hajóznak.
Az északi és balti államok, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Lengyelország megállapodtak abban, hogy összehangolt lépéseket tesznek az árnyékflotta "megzavarására és elrettentésére" - ezt az észt kancellária jelentette be Tallinnban, a britek vezette katonai partnerség, a Közös Expedíciós Erők (JEF) állam- és kormányfői találkozóján.
Az EU legújabb, 15. szankciócsomagja keretében célkeresztbe vette a több száz tankert üzemeltető orosz "árnyékflottát", és 52 további hajónak is megtiltotta az uniós kikötőkbe való belépést. Emellett ezentúl az európai vállalatok szolgáltatásait sem vehetik igénybe.
Nagy-Britannia, Dánia, Svédország, Lengyelország, Finnország és Észtország most arra akarja utasítani tengerészeti hatóságait, hogy ellenőrizzék a La Manche-csatornán, a dán tengerszorosokon, a Finn-öbölön és az Öresund tengerszoroson áthaladó gyanús hajók biztosítási okmányait.
A céljaik között szerepel az orosz energiaexport korlátozása, ami egyben Moszkva bevételi forrásainak megcsonkítását is jelenti, hogy csökkentsék az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit. Emellett a hajózási és környezeti kockázatok mérséklésére is törekednek, hiszen a közelmúltban két megrongálódott orosz tartályhajó, mely több ezer hordó nyersolajat szállított, súlyos olajszennyezést idézett elő a Fekete-tengeren.
A Kreml a "árnyékflottáját" alkalmazza, hogy kijátssza a nyugati szankciókat, amelyek 60 dolláros árplafont állapítottak meg a kőolaj esetében. Ez a flotta elavult hajókból áll, amelyek nem rendelkeznek megfelelő biztosítással és biztonsági ellenőrzésekkel. Ez a helyzet aggasztó kockázatokat rejt magában, különösen a katasztrofális olajszennyezés lehetősége miatt, amely az európai partvidékek közelében bekövetkezhet.
Kristen Michal, Észtország kormányfője hangsúlyozta: "Olyan környezeti katasztrófa küszöbén állunk, amely már csak arra vár, hogy bekövetkezzen. Csak idő kérdése, hogy mikor és hogyan robban ki egy árnyékflotta tankerének balesete, és hogy mely partvidékeknél szivárog majd ki az olaj." Michal véleménye szerint a szigorúbb ellenőrzések jelentős üzenetet küldenek Oroszországnak is, hiszen a rejtett flottájával hatalmas profitokat realizál.
