Az Alaptörvény-módosítás szövegén több helyen is módosításokat hajtottak végre, így a teremtés sorrendje már nem szerepel benne.
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága április 3-án, csütörtökön több lényeges módosítást eszközölt az Alaptörvény-módosítás tervezetén. Az új szöveget a 33 fős bizottságból 27 képviselő támogatta, míg hárman tartózkodtak, és hárman ellene szavaztak. A módosítások között szerepel, hogy az emberi születési nemre vonatkozó passzusból eltávolították a teremtés sorrendjének említését - számolt be róla a HVG.
Az eredeti tervezetben a preambulumban az állt, hogy "az ember születési neme biológiai adottság, amely - a teremtés sorrendjével összhangban - vagy férfi, vagy nő lehet". A legújabb módosítás viszont kihagyja ezt a kitételt. A döntés hátterét nem indokolták, csupán annyit jegyeztek meg a kormánypárti képviselők, hogy "a javaslat célja az Alaptörvény hatályos szövegének megőrzése".
A települések önazonosságát védő jogszabály-módosításokat mostantól érvénybe léptették. Az Alaptörvény jelenlegi szövege kimondja, hogy "mindenkinek, aki törvényes tartózkodási engedéllyel bír Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási helyének szabad megválasztásához". Ezt a megfogalmazást most kiegészítették egy fontos új elemmel: "a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem sértheti Magyarország helyi közösségeinek önazonossághoz fűződő alapvető jogait."
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábban elmondta, már dolgoznak az "identitásvédelmi törvényen", amelyet azért látnak indokoltnak, mert számos kistelepülés - különösen a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén -azt érzi, "elsöpri" őket a túl sok beköltöző.
A bizottság a napirendjén foglalkozott az állampolgárság felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezéssel is. Ebből eltávolították azt a feltételt, amely szerint ez a lépés kizárólag olyan személyek esetében alkalmazható, akiknek másik állampolgárságuk nem az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamához tartozik. Emellett a szövegben világossá tették, hogy a köztársasági elnöknek nincs szerepe az eljárás során.
A módosítást azzal indokolták, hogy az EGT állampolgárokra vonatkozó rész úgy is szerepelni fog a konkrét törvényben. Az erről szóló javaslatot április 2. szerda reggel adták be az Országgyűlésnek.
Módosították a veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezéseket is. Az eredeti javaslat az Alaptörvény azon szakaszának eltávolítását célozta, amely kimondja, hogy a kormány legfeljebb 30 napra hirdethet veszélyhelyzetet, amelyet az Országgyűlés maximum 180 napra hosszabbíthat meg, és ezt korlátlan alkalommal megteheti. A Törvényalkotási Bizottság azonban most úgy határozott, hogy megtartja ezt a szabályozást.
