Trump vitatható megnyilvánulásai nyomán Európa és Kanada vezetői szilárdan támogatják Ukrajnát.
Az utóbbi időszakban tapasztalt drámai amerikai fejlemények következtében, amelyek során Trump nyíltan ellenállt Ukrajnának, húsz európai ország és Kanada kifejezte támogatását a Kreml által fenyegetett nemzet iránt.
Az utóbbi két nap során tapasztalt figyelemreméltó amerikai fejlemények következtében számos európai állam és Kanada is megerősítette, hogy továbbra is támogatja az Oroszország által megtámadott nemzetet.
"Kiállunk Ukrajna mellett, és minden felelősségünknek eleget teszünk, hogy biztosítsuk a békét és biztonságot Európában" - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök egy informális videohívás után, amelyen Franciaország mellett 19 európai ország és Kanada képviseltette magát. Németország nem volt jelen az újabb tárgyalási fordulóban.
Macron hangsúlyozta, hogy Ukrajnát mindig be kell vonni a béke elérésére irányuló erőfeszítésekbe, tiszteletben kell tartani a jogait, és az európaiak biztonsági aggályait is figyelembe kell venni. A békének tartósnak kell lennie, és szilárd és hiteles garanciáknak kell kísérniük.
Ahogy korábban említettük, a francia elnök és a brit miniszterelnök a következő héten Washingtonba látogat, hogy találkozzanak Donald Trumppal. Európa egyik legnagyobb aggodalma, hogy Trump olyan megállapodást köthet Oroszországgal, amely veszélyeztetheti Ukrajna és az Európai Unió biztonsági érdekeit.
Európa számára az a kérdés, hogyan reagáljon az USA Ukrajna-politikájának drasztikus irányváltására. Washingtonnak láthatóan az a célja, hogy meggyőzze Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tárgyaljanak az orosz agressziós háború befejezéséről, és a békemegállapodás biztosításának felelősségét az európaiakra ruházzák át.
Rijádban, kedden, Ukrajna részvétele nélkül zajlott le az orosz-amerikai külügyminiszteri tárgyalás, amely után az amerikai elnök váratlanul határozottabb hangnemre váltott Ukrajnával kapcsolatban. Szerdán a Truth Social platformon közzétett bejegyzésében Donald Trump "diktátornak" titulálta Zelenszkijt, és azzal vádolta meg, hogy nem hajlandó választásokat kiírni, továbbá hamis információkat terjeszt az ukrajnai konfliktusról.
"Nem hajlandó választásokat rendezni, és rendkívül gyenge a népszerűsége az ukrán közvélemény-kutatások szerint. Az egyetlen terület, ahol igazán kiemelkedett, az az, hogy Bidenen 'úgy játszott, mint egy virtuóz a hegedűn' - írta Trump az állítása szerint mindössze 4 százalékon álló ukrán elnökről, ezzel lényegében a Kreml nézőpontját tükrözve az 'illegitim' Zelenszkij kapcsán."
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) február 19-i felmérése szerint azonban az ukránok 57%-a bízik Zelenszkijben, ami öt százalékpontos növekedést jelent december óta. Az pedig, hogy háborús rendkívüli állapot idején nem lehet rendes választásokat tartani, összhangban van az ukrán alkotmánnyal és az ukrán választási törvényekkel.
"Ukrajna iránti szeretetem ellenére Zelenszkij teljesítménye katasztrofális volt, az ország romokban hever, és milliók vesztették életüket értelmetlenül" - fogalmazott Trump, figyelmeztetően megjegyezve: Zelenszkijnek sürgősen lépnie kell, "különben elveszíti hazáját".
Trump korábban így fogalmazott: "Képzeljék el, hogy egy viszonylag sikeres komikus, Volodimir Zelenszkij, ráveszi az Egyesült Államokat, hogy 350 milliárd dollárt költsön egy olyan konfliktusra, amelyet lehetetlen megnyerni, egy olyan háborúra, amely soha nem indult volna el, és amelyet az USA és 'TRUMP' nélkül soha nem lehetne lezárni."
Trump hamis állításait világszerte számos politikai vezető elutasította, köztük Mike Pence, a volt alelnök is, aki határozottan bírálta az elnök szavait. "Elnök úr, nem Ukrajna volt az initiátor ebben a háborúban. Az oroszok provokálatlan és kegyetlen inváziót indítottak, ami százezrek életébe került" - fogalmazott az X közösségi platformon. "A béke eléréséhez az igazságra kell alapozni."
Az ENSZ is határozottan elutasította Trump kijelentését. Stéphane Dujarric, António Guterres főtitkár szóvivője New Yorkban kiemelte: "Zelenszkij elnök a törvényes választások eredményeként került hivatalába."
Petr Pavel, a cseh elnök, éles kritikával illette az amerikai elnököt, amikor azt mondta: "Milyen jogi és morális értéke lehetne a választásoknak egy olyan nemzetben, amely immár három éve küzd egy szomszédos atomhatalom agressziója ellen? Hogyan lehet legitim választási folyamatokat lebonyolítani, mikor a terület egyötödét megszálló erők uralják, és az egész országot folyamatosan tűz alatt tartják? Csak valódi cinizmus szükséges ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben lévő ország vezetőjét diktátornak titulálják" - fogalmazott az X platformon.
Olaf Scholz német kancellár is kiállt az ukrán elnök legitimitása mellett, és ő is emlékeztetett arra, hogy "a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország volt az, amelyik kirobbantotta az ukrajnai háborút. Ukrajna csaknem három éve védekezik a kíméletlen orosz agressziós háború ellen. Nap mint nap."
A vasárnapi német választások lehetséges győztese, a konzervatív Friedrich Merz, hangsúlyozta, hogy "Ukrajna a demokrácia és a szabadság alapértékeit védi, amelyek Európa és Amerika szellemiségét tükrözik." Merz véleménye szerint "a legszembetűnőbb különbség Zelenszkij és Putyin között talán az, hogy az ukrán elnök demokratikus úton nyerte el a mandátumát, míg az orosz elnök a látszatválasztások révén próbálja fenntartani hatalmát."
