A magyar uniós elnökség időszaka lezárult - hogy mennyire hagyott nyomot vagy volt érdemi hatása, azt majd csak az idő fogja megmutatni.
Egy politikai elemző, aki az Euronews-nak adott interjút, úgy véli, hogy az elmúlt hat hónap alapvetően pozitívnak tekinthető, főként annak köszönhetően, hogy a legnagyobb vitákat sikerült háttérbe szorítani.
Július elsején vette kezdetét Magyarország soros elnöksége, amely a Donald Trumptól inspirált és némileg átformált "Make Europe great again" jelszóval indult. Orbán Viktor két héttel később megkezdte úgynevezett "békemisszióját". Pillanatok alatt felkereste a világ vezetőit, beleértve az EU legfőbb kritikáit, az orosz és kínai elnököt is. Közben hangsúlyozta, hogy "nem mint az EU-elnökséget betöltő ország vezetője, hanem csupán mint a magyar miniszterelnök" folytatja tevékenységét. Ezzel párhuzamosan Brüsszel igyekezett távolságot tartani tőle, és egyre többen követelték, hogy Magyarországtól azonnal vonják meg a soros elnökséget.
Nyáron úgy tűnt, hogy az Európai Unió mindent elkövet, hogy a magyar elnökség ne csak kudarcos, hanem legalábbis háttérbe szorított legyen. A lényegi döntéseket átütemezték a lengyel elnökség időszakára, és bejelentették, hogy bojkottálni fogják a legfontosabb diplomáciai eseményeket. Ennek eredményeként valóban számos informális találkozót tartottak, ahol a jelentős tagállamok alacsonyabb szintű képviselettel jelentek meg.
Ám eljött a november, amikor is az EPK-, majd az EU-csúcstalálkozón az összes vezető politikus megjelent - a helyszín ekkor már nem a Várkert Bazár vagy a Bálna volt, hanem egyenesen a Puskás Aréna.
"Kétségtelenül pozitív fejleményről van szó, különösen belpolitikai szempontból. Orbán Viktor sikeresen bizonyította, hogy a világ, illetve Európa vezetői érdeklődéssel látogattak el Magyarországra" - fejtette ki Kiss Róbert, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. "A kormány kommunikációjában is ez a téma dominált. Olyan felvételekkel, ahol a külföldi vezetők elismerően nyilatkoztak a rendezvényről és az elért eredményekről. Ez azonban csak úgy volt lehetséges, hogy a vitás kérdéseket valóban félre tudták tenni" - tette hozzá.
Orbán a Puskás Arénában, majd az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján is rákérdezett bírálóira, hogy pontosan milyen elszigeteltséget értenek, amikor Magyarország izolációjáról beszélnek.
"Én ilyen elszigeteltséget még életemben nem láttam, mint ami velünk történt az elmúlt fél évben. Itt volt a fél világ Magyarországon. Magyarország történetének legnagyobb eseményét tartottuk. És a munkánk végén még az ellenfeleink is gratuláltak az elvégzett munka mennyiségéhez és minőségéhez" - fogalmazott a kormányfő december 21-i sajtótájékoztatóján.
Kiss Róbert véleménye szerint az elnökség valódi hatását csak idővel ismerhetjük meg. Az elemző az elmúlt fél évet alapvetően pozitívnak tartja, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy uniós elnökség természeténél fogva nem lehet teljesen kudarc.
"Olyan intézményi eszközök állnak rendelkezésére a soros elnökséget betöltő országnak, hogy nem is lehet ezt nagyon elrontani. Amikor olyan időszak van, amikor nem Magyarország a soros elnök, akkor nagyon turbulens a viszony az EU és közötte. Ezeket a vitákat most igazából sikerült háttérbe szorítani, és arra fókuszálni, ami az Európai Uniónak ténylegesen közös érdeke" - hangsúlyozta.
Magyarország 2011-ben először vállalta el a soros elnöki tisztséget, és most ismét eljött az idő, hogy átadja a stafétát. Ezúttal Lengyelország veszi át a vezetést, ahol a kormányfő elkötelezett az európai együttműködés iránt. Donald Tusk, aki Orbán Viktor szoros kritikusa volt, most visszatért a lengyel miniszterelnöki pozícióba, hogy irányítsa az országot.
A POLITICO friss információi alapján Kijev egyik legfontosabb szövetségese, a lengyel uniós elnökség keretein belül, szigorúbb intézkedéseket tervez az orosz energiaimport terén. Az elemzők által készített cikk rámutat arra, hogy céljuk az orosz cseppfolyósított földgáz és nukleáris technológia behozatalának korlátozásának új impulzusokkal való ellátása.
