Hatvan polgármestere úgy véli, hogy a kínai beruházás nem vendégmunkásokat hoz majd a városba, hanem inkább a forgalom növekedésére számít.
Ismét egy miniszteri bejelentés révén értesült egy város arról, hogy kínai gyár létesül a területén. Hatvan városában a kínai Xinzhi 2027-től kezdődően autóalkatrészeket fog gyártani, évi egymillió darabos kapacitással. A gyár működtetése körüli részletek, például a munkavállalók kiléte, még nem tisztázottak. A város korábbi polgármestere a vendégmunkások számától való aggodalmát fejezte ki, míg a jelenlegi városvezető inkább a megnövekedett forgalomra fókuszál.
Horváth Richárd polgármester szerint a Hatvanba tervezett kínai Xinzhi gyár nem a hagyományos értelemben vett füstölő üzem, hanem inkább egy összeszerelő üzem szerepét tölti be. Ezt a nézetét azután formálta meg, hogy a távol-keleti vállalat és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) képviselőivel folytatott megbeszéléseket. A városvezető hangsúlyozta, hogy leginkább a környezetszennyezés klasszikus formái miatt nem aggódik, sokkal inkább a várható forgalomnövekedés miatt érzett aggodalomra helyezte a fókuszt, amely a beruházás következményeként várhatóan jelentkezni fog.
A HVG-nek tett nyilatkozatában rámutattak, hogy bár a település kisvárosi jellegű, a reggeli csúcsidőszakban a közlekedési helyzet olyannyira zsúfolt, hogy szinte nagyvárosi forgalomra emlékeztet. Az ott élők és az ingázók már most is komoly nehézségekbe ütköznek Óhatvan és Újhatvan között. Aggodalomra ad okot, hogy ez a helyzet egy újabb fejlesztés következtében tovább romolhat, miközben a megoldást a kormányzati intézkedésekben látják. Érdemes megjegyezni, hogy évek óta léteznek már a megoldásra vonatkozó tervek, a 1,7 kilométeres elkerülőút nyomvonalát már kijelölték, és a tervezési, valamint engedélyezési folyamat is lezajlott. Jelenleg azonban a kivitelezéshez szükséges anyagi források hiányoznak.
Nem elhanyagolható összegről van szó: körülbelül tízmilliárd forint befektetéséről, mivel a tervezett rövid szakaszon három hidat is fel kell építeni a vasúti sínek, valamint a Zagyva és a Bér-patak felett. Horváth Richárd véleménye szerint azonban az önkormányzat jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy feltételeket állítson az 50 milliárd forintos beruházás kapcsán, így az elkerülő út megépítését sem követelheti az adott projekt megvalósításáért cserébe.
A mintegy 19 ezer lakosú várost 2014 óta - előbb fideszesként, majd függetlenként, tavaly óta pedig a Hatvani Városvédő Egyesület színeiben - vezető polgármester mindezek ellenére egyelőre optimistának tűnik, szerinte az elmúlt időszakban Hatvan vállalkozásbarát politikát folytatott, és úgy látja, a város kiemelt célpontja a beruházásoknak.
A hír önmagában nem váltott ki semmiféle jelentős érzelmi reakciót, viszont az információk hiánya olyan feszültséget teremtett, ami kedvezőtlen következményekkel járhat.
- hangsúlyozta a polgármester. Mint ahogyan már korábban is beszámoltunk róla, Horváth első reakciójaként dühét fejezte ki amiatt, hogy a kormány a kínai Xinzhivel való megállapodása során figyelmen kívül hagyta a várost az egyeztetési folyamatból. "A beruházások elengedhetetlenek a város fejlődése szempontjából, de legalább ennyire lényeges, hogy milyen típusú beruházásokról van szó" - tette hozzá.
Közben a polgármester lelkiismerete kissé megnyugodott, mivel sikerült egyeztetnie a Xinzhi képviselőivel és a HIPA, azaz a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányítása alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség munkatársaival. Horváth örömmel tapasztalta, hogy viszonylag rövid időn belül sikerült megbeszélést szervezniük. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időszakban több jelentős beruházás is megvalósult Hatvanban, úgy érezte, hogy "már kialakult a rutin" a szükséges alapvető kérdések tisztázásában.
Horváth választ kapott a beruházás várható kezdési időpontjáról is – a tervek szerint az év végén indul el a projekt. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzat bevonása elengedhetetlen a tervezési folyamatba, hiszen ők rendelkeznek a legjobb ismeretekkel a helyi rendezési terv és infrastruktúra kapcsán. Kiderült, hogy a HIPA jövő héten látogatást tesz a városban a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) képviselőivel együtt, míg a Xinzhi márciusban érkezik terepszemlére. A NIPÜF az INPARK néven ismert terület gazdája, ahol a gyár felállítását tervezik; ezen a helyszínen már működik a Bosch üzeme, a Xinzhi pedig az M3-as autópálya és a Bosch által kijelölt terület közelében fog elhelyezkedni.
Közben az akkugyárakat övező aggodalmak is eloszlottak, mivel kiderült, szó sincs arról, hogy a kínai gyár akkumulátorokat gyártana Hatvanban, attól pedig már csak azért sem kell tartani, hogy a jövőben egy bővítéssel ez is bekerülne a tevékenységi körükbe, mert fizikailag nem lesz rá hely a kijelölt területen. Horváth Richárd szerint az akkumulátorgyártás vörös vonal, tavaly egy testületi döntéssel meg is akadályozták minden ilyen üzem létesítését, és a jövőben is ehhez kívánják tartani magukat.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a hatvaniakkal folytatott konzultációk rendszeresnek mondhatók, különösen a város életét érintő fontos kérdések, így a beruházások kapcsán is. A közösségi médiában folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a legfrissebb fejleményekről. A lakosság megnyugtatása érdekében ígéretet tett arra, hogy a jövőben is folytatni fogja ezt a gyakorlatot, különös figyelmet fordítva a Xinzhi-gyár építésére, amelyről rendszeresen tájékoztatja majd a közvéleményt. Kérdésünkre, hogy terveznek-e lakossági fórumot vagy közmeghallgatást az ügyben, határozottan kijelentette, hogy folytatják a párbeszédet a közösséggel.
A jelenlegi helyzet szerint a polgármester véleménye alapján nem valószínű, hogy vendégmunkások tömegei érkeznének a városba, így az egyeztetés során az ő elszállásolásuk lehetőségei sem merültek fel. "Minden olyan beruházás, amely munkahelyeket teremt, üdvözlendő a városban, feltéve, hogy elsősorban a hatvaniak és a környékbeli lakosok számára biztosít kedvező lehetőségeket" – fogalmazott korábban. A céggel folytatott megbeszélésen pedig azt az ígéretet kapta, hogy a kínai befektető elsődlegesen hatvani és környékbeli munkavállalókat kíván foglalkoztatni.
A jövőben 800-900 főt alkalmazni tervező Xinzhi polgármestere bejelentette, hogy már felkeresett egy toborzócéget az állások betöltésére. Horváth azonban nem aggódik amiatt, hogy ezt helyben ne tudnák megoldani. Rámutatott, hogy Hatvan legnagyobb cége közel hatezer munkavállalót foglalkoztat, és a város, valamint a 60 ezer fős vonzáskörzete képes ellátni ezt a munkaerőigényt. Emellett reméli, hogy az elektromos autógyár megnyitásával még több hatvani találja meg a számításait, így csökkentve a fővárosba való ingázás szükségességét.
Ha én volnék a polgármester, biztosan nem lennék elragadtatva a beruházástól.
A Xinzhi kínai autóalkatrész-gyártó terveiről nyilatkozott a HVG-nek Érsek Zsolt, Hatvan korábbi MSZP-s polgármestere, aki a várost 2002 és 2010 között irányította. Érsek kifejtette, hogy ő nem volt tájékoztatva semmilyen előzetes egyeztetésről, csupán Szijjártó Péter bejelentéséből szerzett tudomást a beruházásról. Hozzátette, hogy a város ipari parkja gyakorlatilag megtelt, de mivel Hatvan kedvező fekvése, jó közlekedési lehetőségei és viszonylag alacsony telkárak jellemzik, a régi ipari parkon kívüli területen valószínűleg megvalósulhat a gyár - ami végül is igaznak bizonyult.
A volt polgármester azt is mondta, "ezt a beruházást biztosan nem a hatvaniak igénye hívta életre", hiszen szerinte éppen a már említett ipari parkban megtelepült számos cég leköti a helyiek munkaerő-kapacitását, sőt szerinte ez a környező településekre, a járásra is igaz. "Jók a foglalkoztatási mutatók, így a 19 ezres városban és környékén szerintem nincs 900 fő szabad munkaerő, akkor sem, ha a beruházás többségében nem szakképzett, hanem betanított dolgozókat igényel is" - fogalmazott.
A volt MSZP-s városvezető aggodalmát nem csupán a tervezett gyár környezetvédelmi hatásai miatt fejezi ki, hanem sokkal inkább az import munkaerő és a vendégmunkások érkezése körüli kérdések miatt. Szerinte hasonló beruházásoknál tapasztalt problémák merülhetnek fel, például az, hogy "ez a 900 ember hol fog lakni és közlekedni", ráadásul a társadalmi feszültségek is növekedhetnek a szinte ezer főnyi vendégmunkás betelepítése következtében. Érsek összességében a kormányzati megközelítést is aggályosnak tartja, amely az egyeztetések hiányára és a "ez van, ezt kell szeretni" mentalitásra épül.
Hasonló elv alapján épül egy hadiipari üzem Vecsés határában. Arról tavaly nyáron írtunk, ráadásul ott nem is egy bejelentésből, hanem már az alapkőletételből vált az ott élők számára egyértelművé, hogy itt hamarosan páncélökölgyár épül. A részletekről egészen addig Szlahó Csaba, a város korábban fideszes, majd már függetlenként újraválasztott polgármestere sem tudott. Úgy vélte, "ma már az emberek mindenféle beruházástól tartanak, főleg azóta, hogy ezeket sok helyütt rájuk erőszakolják (...) felülről".
A Heves megyei Hatvan település büszkén mondhatja el magáról, hogy testvérvárosi kapcsolatokat ápol Kínában, ami lehetővé teszi, hogy rendszeresen érkezzenek távol-keleti befektetők egyeztetésekre. 2023-ban a Xinzhi városának képviselői is látogatást tettek Hatvanban, amely a polgármester szerint a sok érdeklődő miatt nem volt meglepő. "A városunk kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezik, hiszen vasút- és autópálya-csatlakozások is segítik a közlekedést. A számos beruházás révén már kialakult egy olyan rutin és tapasztalat, amely lehetővé teszi, hogy zökkenőmentesen együttműködjünk a cégekkel" - foglalta össze Horváth, miért is népszerű választás Hatvan a befektetők számára. Ezen kívül a település földrajzi elhelyezkedése is előnyös, hiszen a főváros közelsége lehetőséget ad a cégek számára, hogy további támogatásokhoz jussanak.
Az önkormányzat számára rendkívül kedvezőek az ilyen jellegű projektek, hiszen idővel az iparűzési és az építményadó révén jelentős bevételhez juthatnak. Azonban, amikor a Xinzhi esetleges adóbevételeiről kérdezték, a válaszadó óvatosan megjegyezte, hogy még korai lenne konkrét számokkal szolgálni. Az építményadó kivetésére ugyanis csak a használatbavételi engedély kiadását követően kerülhet sor, ami a tervek szerint legkorábban 2026 végén, vagy 2027 elején valósulhat meg. Az iparűzési adót pedig még később, a termelés megkezdését követő évben fogják először megállapítani. Így a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak 2028-ban érkezhetnek be az önkormányzat kasszájába az ezzel kapcsolatos bevételek.
A tervezett hatvani beruházás mögött álló cégről, a Xinzhiről egyébként a HVG megírta, hogy évi 1 millió, elektromotorokba szánt álló- és forgórészt lesz képes gyártani Magyarországon. A cég tavaly állapodott meg a Volkswagennel éppen ilyen alkatrészek beszállításáról a német autóipari óriásnak. Ez a kínai vállalat első nagy, Kínán kívüli megrendelése egy autógyártótól, miközben Kínában már olyan nagy gyártókkal működik együtt, mint a BYD, a Nio, a Dongfeng vagy a Geely.
