Donald Trump váratlan lépése tényleg meglepte Vlagyimir Putyint, mintha egy jól irányzott ütést kapott volna, amely nemcsak a politikai játszmát, hanem a két vezető viszonyát is alapjaiban rengetheti meg.

Donald Trump amerikai elnök a héten bejelentette, hogy beszélt India miniszterelnökével, Narendra Modival, aki arról tájékoztatta, hogy Washington kérésének megfelelően országa nem fog többé orosz olajat vásárolni. Oroszország elsősorban a gáz és a kőolaj értékesítéséből képes fenntartani a háborút Ukrajnában, és az orosz hadigazdaság beleroppanhat, ha India többé nem vesz kőolajat tőle, ugyanis a teljes orosz olajexport 38 százaléka ebbe az ázsiai országba irányul. Trump azonban itt nem állt meg, újabb és újabb országokra gyakorol nyomást, annak érdekében, hogy senki se vegyen orosz energiát. A módszer hatásossága viszont megkérdőjelezhető.

Nem biztos, hogy van összefüggés, de az indiai lépés nyilvános ismertetése után alig pár órával Donald Trump telefonon beszélt orosz kollégájával, majd bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin ismét kész találkozni vele, a tárgyalás színhelyéül pedig Budapestet jelölték meg. Az államfői szintű egyeztetést akár az elkövetkező két hétben megtarthatják.

A Putyin elnökkel való első, eredménytelen alaszkai találkozó óta Donald Trump elnök Oroszország-politikája drámai irányváltáson ment keresztül. Elnökjelöltként, valamint második elnöki ciklusa kezdetén a diplomáciai megoldások előtérbe helyezését hirdette az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. Azonban az utóbbi hónapokban a világ legnagyobb hatalmának vezetője egyre inkább a gazdasági nyomásgyakorlás módszerét választotta, hogy ezzel Oroszországot meggyengítse, és kényszerítse a támadó felet, hogy ülőre térjen a tárgyalóasztalnál Ukrajna érdekében.

A 79 éves elnök már korábban is alkalmazott büntetővámokat, hogy érvényesítse az Egyesült Államok külpolitikai érdekeit. Trump például a behozatali vámokat politikai nyomásgyakorlásra is felhasználta, amikor Brazíliában a korábbi elnök, Jair Bolsonaro ellen puccskísérlet miatt indult eljárás. Emellett kifejezetten azért is bevetette ezeket az intézkedéseket, hogy egy országot rávegye az orosz energiaforrásokról való leválásra.

Szóban forgó ország éppen India volt. Donald Trump a múltban eléggé nyíltan hangsúlyozta, hogy az indiai termékekkel szemben azért vezetett be különösen magas, 50 százalékos behozatali vámokat, mert India "túl sok orosz olajat vásárol", ezzel pedig szerinte közreműködik abban, hogy Oroszország továbbra is finanszírozni tudja a háborút Ukrajnában.

A legújabb statisztikák szerint az indiai kereskedők jelentős nehézségekkel szembesülnek a magas vámok miatt. Trump tarifái augusztus 27-én léptek életbe, és a következmények már most rendkívül súlyosnak tűnnek az indiai vállalatok számára. A 50 százalékos büntetővámok következtében a havi indiai export az Egyesült Államokba körülbelül 37 százalékkal csökkent; míg májusban még 8,8 milliárd dollár értékben szállítottak árukat, szeptemberre ez az összeg már csak 5,5 milliárd dollárra apadt. Ez különösen aggasztó, hiszen tavaly az Egyesült Államok volt az indiai termékek legfőbb vásárlója, a teljes indiai export 18 százaléka irányult az észak-amerikai piacon.

A két ország diplomatái jelenleg intenzív kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak. India a vámok csökkentésére törekszik, míg az Egyesült Államok azt szeretné, ha Újdelhi kevesebb orosz energiahordozót vásárolna, és inkább amerikai termékeket és energiát preferálna. A hónapokig tartó tárgyalások után Trump a héten bejelentette, hogy megállapodásra jutott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, aki ígéretet tett arra, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Bár az indiai kormány ezt még nem erősítette meg, elismerték, hogy széleskörű tárgyalásokat folytatnak az energiapiacról - számolt be róla a BBC.

India nem csupán kőolajat, hanem jelentős mennyiségben szenet és földgázt is importál Oroszországból. Ha figyelembe vesszük Trump megjegyzését, amely szerint Modi miniszterelnök csupán a kőolajvásárlás leállítására tett ígéretet, akkor Oroszország már emiatt is jelentős bevételcsökkenéssel nézhet szembe.

De mit is jelent ez az összeg az orosz hadigazdaság egészének kontextusában?

A Politco című lap becslései szerint Oroszország minden évben egyre több pénzt fordít a hadseregére, az újság 145,9 milliárd dollárra becsülte az összeget, ami az orosz GDP nagyjából 7 százaléka volt ekkor. Az indai kőolajvásárlás leállítása az amerikai kormány reményei szerint tehát a hadseregre fordított pénz picit több mint ötödével csökkentené Oroszország bevételeit, és rákényszerítené az orosz vezetést, hogy forrásokat vonjon el máshonnan, miközben az oroszok így is egyre rosszabb körülmények között élnek a háború és a szankciók miatt.

Az orosz kőolaj második legnagyobb vásárlójának távozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy Oroszország valóban megfosztódik a kőolajból származó bevételeitől, ahogyan azt sokan, köztük az amerikai kormány tagjai is remélik. Az Index korábbi riportjai alapján, amelyek kőolajpiaci szakértőkre támaszkodnak, a valószínűbb forgatókönyv az, hogy India eltávozásával az olajárak felfelé ívelhetnek. Az emelkedő árak következtében Moszkva pótolhatja a kiesett bevételeket azzal, hogy más országoknak drágábban értékesíti a kőolajat. Ráadásul

Habár Donald Trump elnök meghirdette, hogy az Egyesült Államok felpörgeti az olajkitermelését, és a legnagyobb olajkitermelőket tömörítő OPEC+ kartell is elkötelezte magát a új projektek indítása mellett, de a föld legnépesebb országát nem lesz egyszerű ellátni olajjal. Ezért India orosz olajról történő leválása körül még nagyon sok a kérdőjel:

Donald Trump és az amerikai politika nemcsak Indiát presszionálja leválásra. Az amerikai Kongresszus tavasz óta egy komoly szankciós törvényt készít elő, ami az összes olyan országgal szemben 500 százalékos büntetővámot vezetne be, amely nagytételben vásárol orosz energiahordozókat.

A NATO-tagállamok közül Magyarország, Szlovákia, Törökország, Franciaország, Belgium és Hollandia érintett az orosz földgáz és kőolaj jelentős jelenléte miatt az energiamixükben. Jelenleg azonban nem látszik valószínűnek, hogy az amerikai Kongresszus komoly szankciókat léptetne életbe ezek ellen az országok ellen. A törvényjavaslat inkább fenyegetésként tűnik fel a nagy vásárlók irányába, célja, hogy visszaszorítsa az orosz energiabeszerzést, és bátorítsa az amerikai alternatívák használatát. Érdemes megjegyezni, hogy Trump eddig meglepően támogatóan viszonyult a magyar kormány álláspontjához, és nem engedélyezte a pártja számára, hogy szavazzon a szankciós törvényről.

Az elnök nem csupán a háború kapcsán próbálja kiszorítani Oroszországot bizonyos piacokról. E mögött világosan kirajzolódnak gazdasági érdekek és hatalmi játszmák, amelyek szoros összefonódásban állnak egymással.

Az orosz kőolajexport 12%-a az Európai Unió tagállamaiba és Törökországba irányul. Érdekes módon, az orosz olaj közel felét, pontosan 47%-át Kína vásárolja fel. Az amerikai elnök, saját szavai szerint, most azon dolgozik, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt is meggyőzze arról, hogy tartózkodjon az orosz olajvásárlásoktól. Kína azonban Trump kijelentésére reagálva világossá tette, hogy joguk van kereskedelmi kapcsolatokat fenntartani bármely országgal, így Oroszországgal is, jelezve, hogy nem kívánják feladni ezt a fontos gazdasági kapcsolatot.

Indiával ellentétben Kína a múltban nem rémült meg az Egyesült Államok vámfenyegetéseitől, és szinte azonnal megtorló vámokkal, és harcos retorikával válaszolt a zsarolásra. Ez egyébként egy fontos problémára is rávilágít: az amerikai vezetés jelenleg szinte kizárólag a vámokkal való nyilvános fenyegetőzéssel próbálja rávenni az országokat, hogy hagyjanak fel az orosz energia vásárlásával, ez pedig a legnagyobb vásárlóval, és így a háború legnagyobb szponzorával, Kínával szemben láthatóan nem hatásos

Közben Trump egy másik ázsiai államot, Japánt is arra próbálja ösztönözni, hogy tartózkodjon az orosz energiaforrások beszerzésétől. Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter, ezt az "elvárást" szerdán osztotta meg japán kollégájával, Kató Kacunobuval. Tokió jelentős mennyiségű orosz cseppfolyós földgázt vásárol, a teljes orosz LNG-export 20 százaléka a szigetország felé irányul. Trump korábban már megállapodott Japánnal a kölcsönös vámok ügyében, így valószínű, hogy fenyegetéseivel itt sem fog tartós eredményt elérni.