A Ferrari saját autóját egyedi különlegességgel ruházta fel.
A Ferrari SC40 kupé, amely egyedülálló példányban készült, a 1980-as évek végének eleganciáját és dinamizmusát tükrözi. Nevében a korszak ikonikus Ferrari modelljeinek szellemiségét hordozza, így egy valódi időutazásra invitál a sportautók világában.
Újabb egyedi autót épített egy ügyfele kérésére a Ferrari. A maranellói gyártótól soha nem álltak távol az ilyen feladatok, valójában az elmúlt tíz-tizenöt évben váltak rendszeressé a megbízások: alighanem csak a Ferrarin múlik, hogy ezekből a rengeteg időt, pénzt és munkát igénylő projektekből évente csak egyet vállal be, eléggé nyilvánvaló, hogy ennek az ügyfélkörnek a számára a pénz nem akadály.
Az évtizedünket gazdagító különleges alkotások közül említhetjük a P80/C-t, az Omologatát, a BR20-at, az SP38-at, az SP51-et, a KC23-at és az SP-8-at. Most pedig bemutatkozik legfrissebb egyedi projektünk, az SC40, mely új színt visz a palettára.
Az alapot a hathengeres motorral felszerelt 296 GTB képezi. Az alábbi adatokat figyelembe véve, mivel a Ferrari nem közölt további információkat, valószínű, hogy ezen a téren nem várható változás. A 663 lóerős, 3,0 literes V6-os motorra épülő hibrid hajtáslánc összteljesítménye 830 lóerő, míg a maximális forgatónyomaték 740 Nm. Az autó mindössze 2,9 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 100 km/órára, és mindössze 4,4 másodperccel később már eléri a 200 km/órás sebességet.
A 296 GTB kifinomult, lágy vonalai és az SC40 markáns, szögletes formái között szembetűnő a kontraszt. Bár a tervezők nem merészkedtek a nagy ikon, az F40 geometrikus dizájnjának extrém világába, mégis ügyesen ötvözték az éles éleket finom ívekkel, így a végeredmény modern, de mégis autentikus megjelenést kapott.
Az alapvető arányok és stíluselemek ismét az F40-es klasszikus vonalait idézik: a hosszú orr és a rövid hátsó túlnyúlás harmonikus összhangban áll egymással, míg a hátsó kerékdobból kiemelkedő, vékony fekete vonallal elválasztott fix szárny dinamikus megjelenést kölcsönöz az autónak. A szárny alatt elhelyezkedő motorteret sötétített polikarbonát borítja, amely modern és sportos érzést sugall. A középen elhelyezett kipufogó végcsövei titán és szénszálas kompozit eleganciájával és technikai kifinomultságával emelik az autó presztízsét.
Az oldalról szemlélve a megújult légbeömlők rejtett titkai, míg elöl a F40 stílusjegyeit idéző, éles vonalú fényszóróház és a hűtőlevegő bevezetés harmonizál – mindez szögletes formákkal van keretezve. A 296 GTB pedig a lökhárító alatti légterelő penge révén hozza létre a dinamikus összhangot, amely az autó karakterét még inkább kiemeli.
Az utastér minden egyes négyzetcentiméterén, ahol csak lehetséges volt, kevlárt használtak, beleértve a lábtereket, az ülések mögötti részeket, sőt még a padlót is. A kormánykerék, néhány műszerfali részlet, valamint a motortér és a csomagtartó is e kivételes anyagban pompázik.
Még a fényezést is ehhez igazították: a karosszéria bizonyos fényviszonyok között megváltoztatja a színét, és a nyers kevlárhoz válik hasonlatossá.
A nyolcvanas évek stílusában megrajzolt, sajtolt SC40 logó az autó jobb oldalán látható, az üzemanyagsapka, illetve a töltőfedél szálcsiszolt alumíniumból készült.
Az autót minden bizonnyal átadták már tulajdonosának, az a sablon azonban, amellyel a karosszériát formálták, a maranellói Ferrari-múzeumban lesz kiállítva a mai naptól.
